A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája, az alsóbb én viselkedésének javítása és lázadásának letörése szempontjából:
Az emberi lélek gondatlanságában és óvatlanságában hajlamos elfeledkezni magáról. Nem látja saját magában az esendőséget, a szükséget és a tökéletlenséget, és nem is akarja látni. És nem gondol arra, hogy mennyire gyenge, mennyire ki van téve az elmúlásnak és a katasztrófáknak, és arra sem, hogy az emberi test voltaképpen csak hús és csont, amely gyorsan elöregszik és elpusztul.
Ehelyett az alsóbb én úgy támad a világra, mintha acélból készült testben lakozna, és örök életűnek gondolná magát. Hatalmas kapzsisággal, falánksággal, szenvedélyes kötődéssel és szerelemmel veti magát a világra. Lenyűgözi bármi, amiből számára előny vagy élvezet származik. Mi több, elfelejti Teremtőjét, Aki pedig olyan tökéletes kegyelemmel gondoskodik róla, és nem gondol arra, hogy milyen eredményei lesznek evilági életének a Túlvilágon. Ehelyett a pocsékolás és a tiltott dolgok mocsarában hentereg.
A Ramadán havában végzett böjt azonban még a leggondatlanabb és legmakacsabb embert is ráébreszti gyengeségére, tehetetlenségére és szükségére. Az éhség által a gyomrukra gondolnak, megértik annak szükségleteit. Rádöbbennek, hogy mennyire tökéletlen gyenge testük, és felfogják, mennyire szükségük van a jóságra és a kegyelemre. Megtörik lelkük fennhéjázása, amely Fáraóéhoz volt hasonló, és azáltal, hogy felismerik teljes tehetetlenségüket és szükségüket, vágy támad bennük, hogy az Isteni Ítélőszéknél vegyenek menedéket. És felkészítik magukat arra, hogy a kegyelem ajtaján kopogtassanak a hála kezével. Persze, csak akkor, ha a gondatlanság még nem tette tönkre teljesen a szívüket.
(Said Nursi)
2008. szeptember 7., vasárnap
2008. szeptember 6., szombat
A Ramadánról - A negyedik pont
A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség az alsóbb én fegyelmezésének szempontjából:
Az alsóbb én arra vágyik, hogy szabad és független legyen, és annak is tartja magát. Természetének megfelelően még uralomra is vágyik, és arra, hogy azt tegye, amit csak akar. Nem hajlandó beismerni, hogy valójában a Kegyelem számtalan ajándéka tartja fenn és fegyelmezi őt. És főként akkor, ha evilági javakkal és gazdagsággal bír, és még gondatlanság is bátorítja, úgy emészti fel Allah ajándékait, mint egy kapzsi, tolvaj állat.
Ezért Ramadán hónapjában minden ember alsóbb énje, a leggazdagabbtól a legszegényebbig, megértheti, hogy nem saját maga birtokolja önmagát, hanem valaki más tulajdona, hogy nem szabad, hanem rabszolga. Megérti, hogy ha nem kap parancsot, akkor még a legegyszerűbb és legkönnyebb dolgot sem teheti meg, még csak vízért sem nyújthatja ki a kezét. És így összedől képzeletbeli uralma, helyette az imához és a hálaadáshoz fordul, ami alapvető kötelessége.
(Said Nursi)
Az alsóbb én arra vágyik, hogy szabad és független legyen, és annak is tartja magát. Természetének megfelelően még uralomra is vágyik, és arra, hogy azt tegye, amit csak akar. Nem hajlandó beismerni, hogy valójában a Kegyelem számtalan ajándéka tartja fenn és fegyelmezi őt. És főként akkor, ha evilági javakkal és gazdagsággal bír, és még gondatlanság is bátorítja, úgy emészti fel Allah ajándékait, mint egy kapzsi, tolvaj állat.
Ezért Ramadán hónapjában minden ember alsóbb énje, a leggazdagabbtól a legszegényebbig, megértheti, hogy nem saját maga birtokolja önmagát, hanem valaki más tulajdona, hogy nem szabad, hanem rabszolga. Megérti, hogy ha nem kap parancsot, akkor még a legegyszerűbb és legkönnyebb dolgot sem teheti meg, még csak vízért sem nyújthatja ki a kezét. És így összedől képzeletbeli uralma, helyette az imához és a hálaadáshoz fordul, ami alapvető kötelessége.
(Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 5., péntek
A Ramadánról - Harmadik pont
A böjtölésben rejlő számos bölcsesség egyike az ember társadalmi életének szempontjából a következő:
Az emberi lények különböző anyagi helyzetbe lettek teremtve. A különbség miatt a Mindenható Allah arra szólítja fel a gazdagokat, hogy segítség a szegényeket, és hogy a böjt során tapasztalt éhség által a gazdagok igazán értsék meg, hogy milyen az éhség, amit a szegényeknek nap mint nap el kell szenvedniük. Ha nem lenne böjt, akkor sok öntelt gazdag ember nem lenne képes megérteni, hogy milyen nyomorúságos is az éhség és a szegénység, és hogy mennyire szükségük van az együttérzésre azoknak, akiknek el kell ezeket szenvedniük.
Az embertársaink iránti együttérzés az igazi hála alapvető feltétele. Bárki legyen is az ember, mindig van valaki, aki bizonyos tekintetben szegényebb nála. Kötelessége tehát együttérzést mutatni ez iránt az ember iránt. Ha neki magának nem kellene megtapasztalnia az éhséget, nem tudná megadni embertársának azt a segítséget, amit együttérzésből fel kell ajánlania. És ha mégis meg tudná, az igencsak tökéletlen segítség lenne, mivel ő maga nem tapasztalta meg igazából az éhség állapotát.
(Said Nursi)
Az emberi lények különböző anyagi helyzetbe lettek teremtve. A különbség miatt a Mindenható Allah arra szólítja fel a gazdagokat, hogy segítség a szegényeket, és hogy a böjt során tapasztalt éhség által a gazdagok igazán értsék meg, hogy milyen az éhség, amit a szegényeknek nap mint nap el kell szenvedniük. Ha nem lenne böjt, akkor sok öntelt gazdag ember nem lenne képes megérteni, hogy milyen nyomorúságos is az éhség és a szegénység, és hogy mennyire szükségük van az együttérzésre azoknak, akiknek el kell ezeket szenvedniük.
Az embertársaink iránti együttérzés az igazi hála alapvető feltétele. Bárki legyen is az ember, mindig van valaki, aki bizonyos tekintetben szegényebb nála. Kötelessége tehát együttérzést mutatni ez iránt az ember iránt. Ha neki magának nem kellene megtapasztalnia az éhséget, nem tudná megadni embertársának azt a segítséget, amit együttérzésből fel kell ajánlania. És ha mégis meg tudná, az igencsak tökéletlen segítség lenne, mivel ő maga nem tapasztalta meg igazából az éhség állapotát.
(Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 4., csütörtök
A Ramadánról - A második pont
A Ramadán böjtjében rejlő számos bölcsességre példa az Allah kegyelméért és ajándékaiért érzett hála kimutatása.
Mint azt az Első Szóban kijelentettük, meg kell fizetnünk az árat azért az ételélt, amit a felszolgálók tálcán hoznak nekünk a királyi konyháról. De azt gondolni, hogy a tálcavivőnek adott fizetséggel megfeleltünk a hála kötelességének, igen nagy ostobaság.
A Mindenható Allah sokféle ajándékot juttatott az embereknek ezen a világon, amiért hálát kíván cserébe – ezzel fizethetjük meg az ajándékok árát. Az ajándék látszólagos forrása vagy előidézője nem más csupán, mint tálcavivő. Mégis nekik fizetünk, és irántuk érzünk hálát, pedig nem ők érdemlik azt, mégis őket tiszteljük és nekik mondunk köszönetet. A Kegyelem valódi Kiárasztója pedig végtelenül jobban megérdemli ezt a hálát, mint a látszólagos ok vagy forrás, ami csupán közvetítő eszközként szerepel. Ha Allahnak adunk hálát, az tehát azt jelenti, hogy elismerjük, hogy a kegyelem ajándékai tőle származnak, hogy értékeljük hasznosságukat, és elismerjük, hogy nagyon is szükségünk van rájuk.
A böjt Ramadán idején a mély, komoly és általános hála kulcsa. Az év többi napján azok, akik nem látnak szükséget semmiben, nem érzik át a kegyelem értékét, mert nem tapasztalják meg a valódi éhséget. Akinek tele van a gyomra, főleg, ha gazdag is, nem értik, milyen hatalmas kegyelem rejlik egyetlen darab száraz kenyérben is. De amikor eljön a böjt megtörésének ideje, akkor az íze tanúsítja, hogy a hívőknek még a száraz kenyér is a lehető legértékesebb Isteni Kegyelem. Ramadán idején mindenki, a leggazdagabb uralkodótól a legszegényebb szolgáig, egyféleképpen tanúsítja háláját azáltal, hogy megérti az Isteni Kegyelem értékét.
Továbbá, mivel a nap során tilos az evés, az ember megérti: „Ezek az ajándékok nem az enyémek. Valaki más tulajdonai. Nem nyúlok hát hozzájuk, amíg meg nem kapom az Ő parancsát és engedélyét”. Az ember felismeri, hogy a kegyelem valóban kegyelem, az ajándék valóban ajándék, és hálás lesz érte. Így hát a böjt sok tekintetben a hálaadás kulcsa, a hála pedig az ember alapvető kötelessége.
(Bediuzzaman Said Nursi)
Mint azt az Első Szóban kijelentettük, meg kell fizetnünk az árat azért az ételélt, amit a felszolgálók tálcán hoznak nekünk a királyi konyháról. De azt gondolni, hogy a tálcavivőnek adott fizetséggel megfeleltünk a hála kötelességének, igen nagy ostobaság.
A Mindenható Allah sokféle ajándékot juttatott az embereknek ezen a világon, amiért hálát kíván cserébe – ezzel fizethetjük meg az ajándékok árát. Az ajándék látszólagos forrása vagy előidézője nem más csupán, mint tálcavivő. Mégis nekik fizetünk, és irántuk érzünk hálát, pedig nem ők érdemlik azt, mégis őket tiszteljük és nekik mondunk köszönetet. A Kegyelem valódi Kiárasztója pedig végtelenül jobban megérdemli ezt a hálát, mint a látszólagos ok vagy forrás, ami csupán közvetítő eszközként szerepel. Ha Allahnak adunk hálát, az tehát azt jelenti, hogy elismerjük, hogy a kegyelem ajándékai tőle származnak, hogy értékeljük hasznosságukat, és elismerjük, hogy nagyon is szükségünk van rájuk.
A böjt Ramadán idején a mély, komoly és általános hála kulcsa. Az év többi napján azok, akik nem látnak szükséget semmiben, nem érzik át a kegyelem értékét, mert nem tapasztalják meg a valódi éhséget. Akinek tele van a gyomra, főleg, ha gazdag is, nem értik, milyen hatalmas kegyelem rejlik egyetlen darab száraz kenyérben is. De amikor eljön a böjt megtörésének ideje, akkor az íze tanúsítja, hogy a hívőknek még a száraz kenyér is a lehető legértékesebb Isteni Kegyelem. Ramadán idején mindenki, a leggazdagabb uralkodótól a legszegényebb szolgáig, egyféleképpen tanúsítja háláját azáltal, hogy megérti az Isteni Kegyelem értékét.
Továbbá, mivel a nap során tilos az evés, az ember megérti: „Ezek az ajándékok nem az enyémek. Valaki más tulajdonai. Nem nyúlok hát hozzájuk, amíg meg nem kapom az Ő parancsát és engedélyét”. Az ember felismeri, hogy a kegyelem valóban kegyelem, az ajándék valóban ajándék, és hálás lesz érte. Így hát a böjt sok tekintetben a hálaadás kulcsa, a hála pedig az ember alapvető kötelessége.
(Bediuzzaman Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 3., szerda
A Ramadánról - Első pont
A következő néhány napban Bediuzzaman Said Nursi Ramadánról szóló írását olvashatjátok ittn insallah. Kilenc pontban foglalja össze a Ramadánban rejlő bölcsességeket és áldásokat, tehát kilenc részletben fogom feltenni a blogra.
Ramadán hónapjáról
A böjt Ramadán idején az Iszlám öt alappillérének egyike. És hasonlóképpen az Iszlám egyik legfontosabb ismertetőjele és feltétele is.
A Ramadán böjtje számos célt és bölcsességet rejt magában, amelyek részben a Mindenható és Dicsőséges Allah uralmával, és az Isteni Kegyelem iránti hálával, részben az emberi társadalommal, az egyes ember életével és az alsóbb én megrendszabályozásával kapcsolatosak. A böjtben rejlő bölcsesség példáit a következőkben foglalhatjuk össze:
A Mindenható Allah a föld felszínét terített asztalhoz tette hasonlóvá, amely borítva van az Ő kegyelmével, mindenféle formában, amit az ember nem is várna. Ebben is az Ő Uralmának, Kegyelmének és Irgalmának tökéletessége nyilvánul meg. Az emberi lények azonban képtelenek világosan felfogni ezt, az ok és a cél logikája eltűnik az emberi óvatlanság takarója alatt, és hajlamosak elfeledkezni róla. Ramadán hónapjában azonban a hívők társadalma jól szervezett hadsereghez válik hasonlóvá. Ahogy közelít a naplemente, az emberek tiszteletteljes magatartást tanúsítanak, mintha az idők kezdette előtt létező Uralkodó vacsorájára lennének hivatalosak, mintha a parancsot és engedélyt várnák: ülj le és egyél. A mindent átfogó kegyelemre áhítatos, általános, alázatos imádattal válaszolnak. Vajon aki nem kíván részt venni egy ilyen magasabb rendű imádati formában, vagy részesülni ebből a nemes kegyelemből, nevezhető-e egyáltalán embernek?
Said Nursi
Ramadán hónapjáról
A böjt Ramadán idején az Iszlám öt alappillérének egyike. És hasonlóképpen az Iszlám egyik legfontosabb ismertetőjele és feltétele is.
A Ramadán böjtje számos célt és bölcsességet rejt magában, amelyek részben a Mindenható és Dicsőséges Allah uralmával, és az Isteni Kegyelem iránti hálával, részben az emberi társadalommal, az egyes ember életével és az alsóbb én megrendszabályozásával kapcsolatosak. A böjtben rejlő bölcsesség példáit a következőkben foglalhatjuk össze:
A Mindenható Allah a föld felszínét terített asztalhoz tette hasonlóvá, amely borítva van az Ő kegyelmével, mindenféle formában, amit az ember nem is várna. Ebben is az Ő Uralmának, Kegyelmének és Irgalmának tökéletessége nyilvánul meg. Az emberi lények azonban képtelenek világosan felfogni ezt, az ok és a cél logikája eltűnik az emberi óvatlanság takarója alatt, és hajlamosak elfeledkezni róla. Ramadán hónapjában azonban a hívők társadalma jól szervezett hadsereghez válik hasonlóvá. Ahogy közelít a naplemente, az emberek tiszteletteljes magatartást tanúsítanak, mintha az idők kezdette előtt létező Uralkodó vacsorájára lennének hivatalosak, mintha a parancsot és engedélyt várnák: ülj le és egyél. A mindent átfogó kegyelemre áhítatos, általános, alázatos imádattal válaszolnak. Vajon aki nem kíván részt venni egy ilyen magasabb rendű imádati formában, vagy részesülni ebből a nemes kegyelemből, nevezhető-e egyáltalán embernek?
Said Nursi
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 2., kedd
A Ramadánról
Allah, a Kegyelmes és Irgalmas nevében.
„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, ahogy előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek.” (Korán, 2:183)
Dicsőség a Mindenható Allahnak, a világok Urának, az egek és a föld Teremtőjének, a Kegyelmesnek, az Irgalmasnak. És áldás és békesség az Utolsó Prófétára, a családjára és a társaira.
Kedves testvéreim, Alhamdulillah ismét elérkezett a Ramadán áldott hónapja. Ez a hónap nem egyszerűen egy név a naptárban, hanem olyan fontos és áldott időszak, amely minden muszlim ember egyik legnagyobb kincse.
A hívő ember minden erőfeszítése arra irányul, hogy közelebb kerüljön a Mindenható Allahhoz, kiérdemelje az Ő megelégedését, és elnyerje a Túlvilági Hajlékot. Ramadán hava pedig különösen jó alkalom erre.
(Ibn Omar beszámolója alapján) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: Az Iszlám öt alapelven nyugszik: tanúsítani, hogy nincs más istenség, csak Allah, és hogy Mohammed az Ő Küldötte, megtartani a kötelező imákat, megadni a zakátot (kötelező adományt), elvégezni a Zarándoklatot, és böjtölni Ramadán havában.
A Ramadán különleges hónap. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Amikor Ramadán hónapja elkezdődik, a menny kapui megnyílnak, a Pokol kapui bezárulnak, és az ördögök leláncoltatnak.” Ahmad ibn Naqib al-Misri azt írja róla „A böjt hónapja a legjobb hónap, és a muszlimok közösségének egyik megkülönböztető jegye” .
Bárki, aki gondolkodik, láthatja hát, hogy nagy óvatlanság kihasználatlanul hagyni a Ramadán havi böjtben rejlő lehetőségeket. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A napi öt ima, a pénteki ima és a böjt Ramadánban megbocsátást nyújt a köztük elkövetett bűnökért, amennyiben valaki a súlyosabb bűnöktől tartózkodik.” Vagyis valamennyiünknek azon kell igyekeznünk, hogy úgy töltsük ezt a hónapot, hogy elnyerjük a Mindenható Allah megbocsátását és megelégedését.
Hogyan is lehetséges ez? Először is, ami a legfontosabb, ezt a hónapot minden érett korú, épelméjű, egészséges és nem utazó muszlimnak végig kell böjtölnie, akinek nincs jogos indoka a böjttől való tartózkodásra. Jogos indok a betegség, a túlzott gyengeség vagy öregség, az utazás, illetve a nők egészségével kapcsolatos dolgok (menstruáló vagy gyermekágyi vérzésben lévő nőnek tilos böjtölnie, a szoptató és terhes anyák pedig felmentést kaphatnak a böjt alól, ha a saját vagy gyermekük egészsége úgy kívánja). A böjt azt jelenti, hogy hajnalhasadástól napnyugtáig tartózkodunk az evéstől, ivástól, dohányzástól és a házasélettől.
A böjt az istenszolgálat egyik legmagasabb és legjobb módja. Ezért nem csak azt jelenti, hogy az ember nem eszik és nem iszik. Az egész viselkedésünket úgy kell alakítanunk, hogy közben tudatában vagyunk annak, hogy a Mindenható Allahot szándékozunk szolgálni. Abdul Kadir Geilani azt mondja erről:
„Biztosan hallottad a Próféta (s.a.w.) mondását: „Nem böjtöl az, aki közben testvérei húsát eszi”. A Próféta (s.a.w.) azt mondja ezzel, hogy a böjt nem csak az ételtől, italtól, és a többi, a böjtöt fizikailag megtörő tevékenységtől való tartózkodást jelenti, hanem a bűnöktől való tartózkodást is. Óvakodj a rágalmazástól, mert az úgy emészti fel a jótetteket, mint a tűz a száraz fát. Az igazak nem rágalmazók, és csekély tisztelet övezi azokat, akik rágalmazókként ismertek. Óvakodj a vággyal teli pillantástól is, mert az a bűn magvait ülteti el a szívedben, és érdemtelen eredményt hoz ezen a világon és a túlvilágon is. Tartózkodj a hamis eskütől, mert általa elveszted az áldásokat anyagi ügyeidben és vallásodban is.”
Vagyis a böjtünket igyekezzünk tökéletesíteni más jótettekkel és jó modorral is. Különösen ajánlott ebben a hónapban sokat imádkozni és adakozni. (Aisa (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) többet imádkozott Ramadánban, mint Ramadánon kívül , és (Ibn Abbasz (r.a.) beszámolója szerint) az adományai ilyenkor sűrűbbek voltak, mint a szélfútta eső . Ajánlott az éjszakai önkéntes ima, a tarawih is, amelyet bármikor végezhetünk az esti és a hajnali ima ideje között, közösségben vagy egyedül egyaránt. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Aki éjszakai szorgalmi imát végez Ramadánban, hitétől hajtva és jutalmát remélve, annak a korábbi bűnei megbocsátatnak” . Az adakozáson és az imán kívül arra is remek alkalom ez a hónap, hogy felújítsuk és megerősítsük a rokoni és baráti kapcsolatokat, hogy minél többet látogassuk muszlim testvéreinket, és közösen emlékezzünk meg a Mindenható Allahról, és jócselekedetekre intsük egymást. Ebben a hónapban különösen törekednünk kell arra, hogy a testvériség kötelékét még szorosabbra fonhassuk egymás között. Egy pillanatra se feledkezzünk meg a Mindenható Allah szavairól: "És ragaszkodjatok erősen Allah kötelékéhez, és ne oszoljatok csoportokra! És emlékezzetek Allah irántatok való kegyelmére. Emlékezzetek arra, amikor egymás ellenségei voltatok, és Ő egyetértést teremtett szíveitek között, úgy, hogy az Ő kegyelméből testvérek lettetek, és emlékezzetek, hogy a Tűz üregének szélén álltatok, és Ő megmentett benneteket." (Korán, 3:103)
A Ramadán a Korán hónapja is. Ez az a hónap, amikor az Áldott Korán első ízben leküldetett a Prófétának (s.a.w.). Ezért minden muszlimnak törekednie kell arra, hogy minél többet olvassa a Koránt, különösen ebben a hónapban. Ajánlott Ramadán során végigolvasni egyszer a Mindenható Allah Könyvét, vagyis naponta egy dzsuzt elolvasni belőle. Este, a közös iftár után, ahelyett hogy haszontalan fecsegéssel töltenénk az időt, inkább olvassuk közösen a soron következő harmincadot a Koránból, jutalmunkat várva érte a Mindenható Allahtól.
Kedves testvéreim, áldott és hasznos Ramadánt kívánok mindenkinek. Azért fohászkodom a Mindenható Allahhoz, hogy adjon nekünk áldott és gyümölcsöző Ramadánt. Adja meg nekünk, hogy az Ő kegyelme révén minél több hasznunk származzon ebből a hónapból. Adja meg, hogy ez a Ramadán is segítsen minket abban, hogy az Ő közelségébe kerülhessünk. Adja meg, hogy a szívünkben egyetértés és testvériség lakozzék, nyissa meg előttünk az Ő végtelen Kegyelmének kapuját, és vezessen minket azok útján, akiket szeret, és akik szeretik Őt.
Halima
„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, ahogy előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek.” (Korán, 2:183)
Dicsőség a Mindenható Allahnak, a világok Urának, az egek és a föld Teremtőjének, a Kegyelmesnek, az Irgalmasnak. És áldás és békesség az Utolsó Prófétára, a családjára és a társaira.
Kedves testvéreim, Alhamdulillah ismét elérkezett a Ramadán áldott hónapja. Ez a hónap nem egyszerűen egy név a naptárban, hanem olyan fontos és áldott időszak, amely minden muszlim ember egyik legnagyobb kincse.
A hívő ember minden erőfeszítése arra irányul, hogy közelebb kerüljön a Mindenható Allahhoz, kiérdemelje az Ő megelégedését, és elnyerje a Túlvilági Hajlékot. Ramadán hava pedig különösen jó alkalom erre.
(Ibn Omar beszámolója alapján) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: Az Iszlám öt alapelven nyugszik: tanúsítani, hogy nincs más istenség, csak Allah, és hogy Mohammed az Ő Küldötte, megtartani a kötelező imákat, megadni a zakátot (kötelező adományt), elvégezni a Zarándoklatot, és böjtölni Ramadán havában.
A Ramadán különleges hónap. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Amikor Ramadán hónapja elkezdődik, a menny kapui megnyílnak, a Pokol kapui bezárulnak, és az ördögök leláncoltatnak.” Ahmad ibn Naqib al-Misri azt írja róla „A böjt hónapja a legjobb hónap, és a muszlimok közösségének egyik megkülönböztető jegye” .
Bárki, aki gondolkodik, láthatja hát, hogy nagy óvatlanság kihasználatlanul hagyni a Ramadán havi böjtben rejlő lehetőségeket. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A napi öt ima, a pénteki ima és a böjt Ramadánban megbocsátást nyújt a köztük elkövetett bűnökért, amennyiben valaki a súlyosabb bűnöktől tartózkodik.” Vagyis valamennyiünknek azon kell igyekeznünk, hogy úgy töltsük ezt a hónapot, hogy elnyerjük a Mindenható Allah megbocsátását és megelégedését.
Hogyan is lehetséges ez? Először is, ami a legfontosabb, ezt a hónapot minden érett korú, épelméjű, egészséges és nem utazó muszlimnak végig kell böjtölnie, akinek nincs jogos indoka a böjttől való tartózkodásra. Jogos indok a betegség, a túlzott gyengeség vagy öregség, az utazás, illetve a nők egészségével kapcsolatos dolgok (menstruáló vagy gyermekágyi vérzésben lévő nőnek tilos böjtölnie, a szoptató és terhes anyák pedig felmentést kaphatnak a böjt alól, ha a saját vagy gyermekük egészsége úgy kívánja). A böjt azt jelenti, hogy hajnalhasadástól napnyugtáig tartózkodunk az evéstől, ivástól, dohányzástól és a házasélettől.
A böjt az istenszolgálat egyik legmagasabb és legjobb módja. Ezért nem csak azt jelenti, hogy az ember nem eszik és nem iszik. Az egész viselkedésünket úgy kell alakítanunk, hogy közben tudatában vagyunk annak, hogy a Mindenható Allahot szándékozunk szolgálni. Abdul Kadir Geilani azt mondja erről:
„Biztosan hallottad a Próféta (s.a.w.) mondását: „Nem böjtöl az, aki közben testvérei húsát eszi”. A Próféta (s.a.w.) azt mondja ezzel, hogy a böjt nem csak az ételtől, italtól, és a többi, a böjtöt fizikailag megtörő tevékenységtől való tartózkodást jelenti, hanem a bűnöktől való tartózkodást is. Óvakodj a rágalmazástól, mert az úgy emészti fel a jótetteket, mint a tűz a száraz fát. Az igazak nem rágalmazók, és csekély tisztelet övezi azokat, akik rágalmazókként ismertek. Óvakodj a vággyal teli pillantástól is, mert az a bűn magvait ülteti el a szívedben, és érdemtelen eredményt hoz ezen a világon és a túlvilágon is. Tartózkodj a hamis eskütől, mert általa elveszted az áldásokat anyagi ügyeidben és vallásodban is.”
Vagyis a böjtünket igyekezzünk tökéletesíteni más jótettekkel és jó modorral is. Különösen ajánlott ebben a hónapban sokat imádkozni és adakozni. (Aisa (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) többet imádkozott Ramadánban, mint Ramadánon kívül , és (Ibn Abbasz (r.a.) beszámolója szerint) az adományai ilyenkor sűrűbbek voltak, mint a szélfútta eső . Ajánlott az éjszakai önkéntes ima, a tarawih is, amelyet bármikor végezhetünk az esti és a hajnali ima ideje között, közösségben vagy egyedül egyaránt. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Aki éjszakai szorgalmi imát végez Ramadánban, hitétől hajtva és jutalmát remélve, annak a korábbi bűnei megbocsátatnak” . Az adakozáson és az imán kívül arra is remek alkalom ez a hónap, hogy felújítsuk és megerősítsük a rokoni és baráti kapcsolatokat, hogy minél többet látogassuk muszlim testvéreinket, és közösen emlékezzünk meg a Mindenható Allahról, és jócselekedetekre intsük egymást. Ebben a hónapban különösen törekednünk kell arra, hogy a testvériség kötelékét még szorosabbra fonhassuk egymás között. Egy pillanatra se feledkezzünk meg a Mindenható Allah szavairól: "És ragaszkodjatok erősen Allah kötelékéhez, és ne oszoljatok csoportokra! És emlékezzetek Allah irántatok való kegyelmére. Emlékezzetek arra, amikor egymás ellenségei voltatok, és Ő egyetértést teremtett szíveitek között, úgy, hogy az Ő kegyelméből testvérek lettetek, és emlékezzetek, hogy a Tűz üregének szélén álltatok, és Ő megmentett benneteket." (Korán, 3:103)
A Ramadán a Korán hónapja is. Ez az a hónap, amikor az Áldott Korán első ízben leküldetett a Prófétának (s.a.w.). Ezért minden muszlimnak törekednie kell arra, hogy minél többet olvassa a Koránt, különösen ebben a hónapban. Ajánlott Ramadán során végigolvasni egyszer a Mindenható Allah Könyvét, vagyis naponta egy dzsuzt elolvasni belőle. Este, a közös iftár után, ahelyett hogy haszontalan fecsegéssel töltenénk az időt, inkább olvassuk közösen a soron következő harmincadot a Koránból, jutalmunkat várva érte a Mindenható Allahtól.
Kedves testvéreim, áldott és hasznos Ramadánt kívánok mindenkinek. Azért fohászkodom a Mindenható Allahhoz, hogy adjon nekünk áldott és gyümölcsöző Ramadánt. Adja meg nekünk, hogy az Ő kegyelme révén minél több hasznunk származzon ebből a hónapból. Adja meg, hogy ez a Ramadán is segítsen minket abban, hogy az Ő közelségébe kerülhessünk. Adja meg, hogy a szívünkben egyetértés és testvériség lakozzék, nyissa meg előttünk az Ő végtelen Kegyelmének kapuját, és vezessen minket azok útján, akiket szeret, és akik szeretik Őt.
Halima
2008. augusztus 31., vasárnap
Ramadán
Ibn Omar (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Az Iszlám öt oszlopra épül: annak tanúsítása, hogy nincs más Isten, csak Allah, és Mohammed az Ő szolgája és Küldötte, az imára, a zakát fizetésére, a Zarándoklatra Allah Házához, és a Ramadán alatti böjtre.”
Kedves testvéreim,
A Ramadán első napja idén szeptember 1. hétfő. A Mindenható Allah fogadja el a böjtünket, az imánkat, a Korán-olvasásunkat. Áldott Ramadánt mindenkinek.
Kedves testvéreim,
A Ramadán első napja idén szeptember 1. hétfő. A Mindenható Allah fogadja el a böjtünket, az imánkat, a Korán-olvasásunkat. Áldott Ramadánt mindenkinek.
2008. augusztus 29., péntek
Tiszta szándék
"Az igazság népe közötti ellentét nem a lelkesedés vagy az elkötelezettség hiánya miatt van, és a tévelygők népe közötti egyetértés sem a magasabb rendű célok vagy szívbéli lelkesedés eredménye. Az igazság népét a lelkesedés és értékes érzelmek nem megfelelő felhasználására ösztönző ok a túlvilági jutalom reménye – ami egyébként dicséretre méltó tulajdonság – és a Túlvilággal kapcsolatos kötelességek rendkívüli tisztelete. Az így gondolkodó hívő azt gondolja magában: „Hadd szerezzem meg ezt a jutalmat is, hadd vezessem ezeket az embereket, hallgassanak csak rám ők is”, és ezzel a nézőponttal voltaképpen igaz testvérének riválisává válik, akinek pedig oly nagy szüksége lenne szeretetre, támogatásra, testvériségre és segítségre. És azt gondolva magában: „Miért hozzá mennek a tanítványaim? Nekem miért nincs olyan sok tanítványom, mint neki?”, az ilyen ember áldozatul esik saját önzésének, az ambíció nehezen gyógyítható betegségének, elveszíti őszinte, tiszta szándékát, és megnyílik előtte a képmutatás ajtaja.
Ennek a hibának, ennek a sebnek, a lélek eme félelmetes betegségének a gyógyszere az az alapelv, hogy „a Mindenható Allah megelégedését csak őszinte, tiszta szándékkal és hittel lehet elnyerni”, és nem azzal, ha az embernek több tanítványa, követője vagy nagyobb sikerei vannak. Mert ezek mind a Mindenható Allah akaratától függnek – nem lehet igényt tartani rájuk, hanem a Mindenható Allah annak adja meg, akinek akarja. Néha egyetlen szó valaki megváltását eredményezi, és ezzel Allah megelégedését. A mennyiségre nem kell különösebben odafigyelni, mert lehetséges, hogy egyetlen embert az igazságra vezetni ugyanolyan értékes Allah előtt, mint ezret. És az őszinte, tiszta szándék és hit azt jelenti, hogy a hívő azt kívánja, hogy a muszlimoknak mindenhol, mindenki munkájából előnyük származzék. Azt gondolni: „Tanuljanak csak tőlem, és kapjam csak én a jutalmat”, nem más, mint az alsóbb én csapdája.
Ó, ember, aki annyira vágysz a túlvilági jutalomra és az azt eredményező cselekedetekre! Voltak próféták, akiknek alig volt néhány követőjük, és mégis megkapták a prófétaság áldott kötelességéből származó végtelen jutalmat. Az igazi siker nem az, ha az ember sok tanítványt és követőt szerez, hanem az, ha megszerzi a Mindenható Allah megelégedését. Minek képzeled magad, amikor azt mondod, „rám hallgasson mindenki!”, és elfeledkezel valódi szerepedről, és beleavatkozol abba, ami kizárólag a Mindenható Allahra tartozik? Hogy cselekedeteid elfogadtassanak, és hogy az emberek köréd gyűljenek – ez csak a Mindenható Allahra tartozik. Te foglalkozz csak azzal, ami a te dolgod, ami rád tartozik, és ne avatkozz Allah ügyeibe."
(Bediuzzaman Said Nursi)
Ennek a hibának, ennek a sebnek, a lélek eme félelmetes betegségének a gyógyszere az az alapelv, hogy „a Mindenható Allah megelégedését csak őszinte, tiszta szándékkal és hittel lehet elnyerni”, és nem azzal, ha az embernek több tanítványa, követője vagy nagyobb sikerei vannak. Mert ezek mind a Mindenható Allah akaratától függnek – nem lehet igényt tartani rájuk, hanem a Mindenható Allah annak adja meg, akinek akarja. Néha egyetlen szó valaki megváltását eredményezi, és ezzel Allah megelégedését. A mennyiségre nem kell különösebben odafigyelni, mert lehetséges, hogy egyetlen embert az igazságra vezetni ugyanolyan értékes Allah előtt, mint ezret. És az őszinte, tiszta szándék és hit azt jelenti, hogy a hívő azt kívánja, hogy a muszlimoknak mindenhol, mindenki munkájából előnyük származzék. Azt gondolni: „Tanuljanak csak tőlem, és kapjam csak én a jutalmat”, nem más, mint az alsóbb én csapdája.
Ó, ember, aki annyira vágysz a túlvilági jutalomra és az azt eredményező cselekedetekre! Voltak próféták, akiknek alig volt néhány követőjük, és mégis megkapták a prófétaság áldott kötelességéből származó végtelen jutalmat. Az igazi siker nem az, ha az ember sok tanítványt és követőt szerez, hanem az, ha megszerzi a Mindenható Allah megelégedését. Minek képzeled magad, amikor azt mondod, „rám hallgasson mindenki!”, és elfeledkezel valódi szerepedről, és beleavatkozol abba, ami kizárólag a Mindenható Allahra tartozik? Hogy cselekedeteid elfogadtassanak, és hogy az emberek köréd gyűljenek – ez csak a Mindenható Allahra tartozik. Te foglalkozz csak azzal, ami a te dolgod, ami rád tartozik, és ne avatkozz Allah ügyeibe."
(Bediuzzaman Said Nursi)
2008. augusztus 28., csütörtök
Hadísz
Abu Huraira (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A Legmagasztosabb Allah azt mondta: Jelen vagyok, ha szolgám Rám gondol, és vele vagyok, ha megemlékezik Rólam. Ha magában emlékezik meg Rólam, Én is magamban emlékezem meg róla, és ha társaságban emlékezik meg Rólam, Én is megemlékezem róla jobb társaságban.”
2008. augusztus 25., hétfő
Meghívó
Kedves Testvérünk/Ismerősünk!
A HANIF Iszlám Kulturális Alapítvány szeretettel meghív téged a Merlin Színházban rendezett Ramadán hónap eleji programunkra, ahol együtt törhetjük meg e áldott hónapban végzett első napi böjtünket.
Helyszín: Merlin Klub, 1052 Budapest, Gerlóczy u. 4.
Időpont: 2008. szeptember 1. hétfő, 19.15. (Naplemente, azaz böjtmegtörés ideje: 19.25)
Program:
- Böjtmegtörés (iftár)
- Naplementi ima
- Könnyed étkezés
- Rövid előadás a Ramadán hónapról és a böjtölésről
Megjegyzés: Ha az Újhold megfigyelhetőségének függvényében szeptember 1. még nem bizonyulna böjtnapnak, a programunkat ettől függetlenül is megtartjuk.
Szeretettel várunk rendezvényünkön.
A HANIF Iszlám Kulturális Alapítvány szeretettel meghív téged a Merlin Színházban rendezett Ramadán hónap eleji programunkra, ahol együtt törhetjük meg e áldott hónapban végzett első napi böjtünket.
Helyszín: Merlin Klub, 1052 Budapest, Gerlóczy u. 4.
Időpont: 2008. szeptember 1. hétfő, 19.15. (Naplemente, azaz böjtmegtörés ideje: 19.25)
Program:
- Böjtmegtörés (iftár)
- Naplementi ima
- Könnyed étkezés
- Rövid előadás a Ramadán hónapról és a böjtölésről
Megjegyzés: Ha az Újhold megfigyelhetőségének függvényében szeptember 1. még nem bizonyulna böjtnapnak, a programunkat ettől függetlenül is megtartjuk.
Szeretettel várunk rendezvényünkön.
2008. augusztus 24., vasárnap
Hadísz
Zaid ibn Khalid Al-Dzsuhani (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Aki enni ad a böjtölőnek, hogy az a böjtöt megtörhesse, ugyanazt a jutalmat kapja, mint a böjtölő, anélkül, hogy az utóbbi jutalma bármit is csökkenne.”
2008. augusztus 23., szombat
A testvériségről

"A társadalom életét egy sátáni csapda teszi tönkre: az, hogy nem látjuk egy hívő jó tulajdonságait annak egyetlen hibája miatt. Azok az igazságtalan emberek, akik beleesnek ebbe a csapdába, ellenségesen viselkednek miatta a hívőkkel. Azonban amikor a Mindenható Allah az Utolsó Ítélet tévedhetetlen mérlegén tökéletes igazságossággal felméri a cselekedeteinken, akkor aszerint fog ítélni, hogy a jó vagy a rossz volt többségben bennük. És mivel a rossztettek számosak, és oly könnyű elkövetni őket, gyakran többet is elfed egyetlen jótettel.
Vagyis az evilági ügyeket is ennek az isteni Igazságosságnak a mintájára kellene rendeznünk. Ha egy emberben több a jó, mint a rossz, akkor megérdemli szeretetünket és tiszteletünket. Sőt, egyetlen erény miatt számos kedvezőtlen vonását meg kellene bocsátanunk. Azonban az ember természetében ott van a zsarnokságra való hajlam, körülötte pedig a Sátán csapdái, ezért száz jó tulajdonságot is figyelmen kívül hagy egyetlen nem tetsző vonás miatt, ellenséges érzelmeket táplál hívő testvére ellen, és ezzel bűnt követ el. Ahogy nem látjuk meg a hegyet, ha egy szúnyog szárnya eltakarja a szemünket, úgy a gyűlölet fátyla miatt az ember nem lát meg akkora jótetteket és erényeket, mint egy egész hegy, mindössze egyetlen hiba vagy rossz tulajdonság miatt, amely oly apró, mint egy szúnyog szárnya, és ellenségeskedés támad szívében hívő testvére iránt, és ezzel a társadalom romlásának eszközévé válik."
(Bediüzzaman Said Nursi)
2008. augusztus 22., péntek
A böjtről
Abu Huraira (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Allah, a Magasztos és Fenséges, azt mondta: Ádám fia mindent saját magáért tesz, kivéve a böjtöt, mert azt csakis Értem teszi, és azt csakis Én fogom jutalmazni. A böjt pajzs. Ha valaki böjtöl, az ne beszéljen csúnyán, és ne kiabáljon, és ha valaki sértegeti vagy bele próbál kötni, azzal forduljon el: böjtölök. Aki böjtöl, annak lehelete jobb illatú lesz az Ítélet Napján Allah előtt, mint az ámbra. Aki böjtöl, azt kétszeres öröm éri: először is örül, amikor végre a böjtöt megtöri, utána pedig örül, amikor Urával találkozik.”
2008. augusztus 21., csütörtök
2008. augusztus 20., szerda
2008. augusztus 18., hétfő
Ramadán, Korán, böjt
Azoknak, akik imájukat és böjtjüket óvatlan és kegyetlen módon rágalmazással, pletykával és mások sértegetésével törik meg, így szól Mohammed Próféta (s.a.w.) figyelmeztetése: „Vannak, akik böjtölnek, de nem származik számukra más a böjtből, csak éhség. Vannak, akik imádkoznak éjjel, de nem származik számukra más belőle, csak álmosság.”
Egy másik hadíszban pedig Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondja: „Aki nem mond le a hazugságról és rossztettekről, hát Allahnak nincs szüksége rá, hogy lemondjon az ételről és italról”.
Ezek a hadíszok egyértelműen mutatják, hogy Ramadánban különösen fontos ügyelnünk a megfelelő viselkedésre. Szívünket és elménket is fel kell készítenünk a böjtre. Ezt pedig nem tehetjük gondatlansággal és nemtörődömséggel. Különleges gonddal és áhítattal kell végeznünk az imáinkat, éber szívvel és nyitott elmével kell olvasnunk a Koránt, vagyonunkat meg kell tisztítanunk azzal, hogy zakátot vagy adományt adunk belőle. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a Kegyes Korán kinyilatkoztatása Ramadán havában kezdődött. Ezért különös gondot kell fordítanunk arra, hogy a Korán parancsait életünkben megvalósítsuk.
Az igazi Korán-olvasást a szív végzi. Külső szemeink csak a szív ablakaiként szolgálnak. A Ramadán és a Korán között szoros kapcsolat van. A Ramadán az ideje annak, hogy a Korán hangjára odafigyeljünk – arra a hangra, amely figyelmeztet minket igazi végzetünkre, amelyhez halálunk után érkezünk el. Mohammed Próféta (s.a.w.) azt mondta: „A böjt és a Korán közbenjárók lesznek az Utolsó Napon” , és: „A böjt a türelem fele” .
(Osman Nuri Topbas: A szeretet titka, részlet)
Egy másik hadíszban pedig Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondja: „Aki nem mond le a hazugságról és rossztettekről, hát Allahnak nincs szüksége rá, hogy lemondjon az ételről és italról”.
Ezek a hadíszok egyértelműen mutatják, hogy Ramadánban különösen fontos ügyelnünk a megfelelő viselkedésre. Szívünket és elménket is fel kell készítenünk a böjtre. Ezt pedig nem tehetjük gondatlansággal és nemtörődömséggel. Különleges gonddal és áhítattal kell végeznünk az imáinkat, éber szívvel és nyitott elmével kell olvasnunk a Koránt, vagyonunkat meg kell tisztítanunk azzal, hogy zakátot vagy adományt adunk belőle. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a Kegyes Korán kinyilatkoztatása Ramadán havában kezdődött. Ezért különös gondot kell fordítanunk arra, hogy a Korán parancsait életünkben megvalósítsuk.
Az igazi Korán-olvasást a szív végzi. Külső szemeink csak a szív ablakaiként szolgálnak. A Ramadán és a Korán között szoros kapcsolat van. A Ramadán az ideje annak, hogy a Korán hangjára odafigyeljünk – arra a hangra, amely figyelmeztet minket igazi végzetünkre, amelyhez halálunk után érkezünk el. Mohammed Próféta (s.a.w.) azt mondta: „A böjt és a Korán közbenjárók lesznek az Utolsó Napon” , és: „A böjt a türelem fele” .
(Osman Nuri Topbas: A szeretet titka, részlet)
Címkék:
böjt,
Korán,
Osman Nuri Topbas,
Ramadán
2008. augusztus 17., vasárnap
Hadísz
2008. augusztus 16., szombat
A hajnali imáról
"Az ember természeténél fogva nagyon gyenge, mégis minden meghatja, elszomorítja és fájdalmasan érinti. Az ember teljesen híjával van a hatalomnak, mégis, az őt sújtó csapások és ellenségek számosak. Az ember rengeteg szükséget lát, de igényei végtelenek. Lusta és ügyetlen, de életének felelősségei a legterhesebbek. Ember volta a világmindenség többi részéhez köti, de folyamatos fájdalomban él a szeretett dolgok elveszte és elmúlása miatt. Gondolkodása magasztos célokat és időtálló eredményeket csillant meg előtte, de a keze rövid, az élete véges, ereje kevés, türelme elégtelen ahhoz, hogy elérje őket.
Ebből egyértelműen felfoghatjuk, hogy mennyire fontos a lélek számára, hogy ilyen állapotban, a Fadzsr idején, kora reggel eltűnődjék, és imájával és fohászával forduljon a Hatalmas és Dicsőséges, Kegyelmes és Csodálatos felé, hogy Nála keresse a sikert és a segítséget, és hogy mennyire szükséges ez ahhoz, hogy képes legyen szembe nézni azokkal a dolgokkal, amelyek az előtte álló napon fognak történni vele, és hogy tudja teljesíteni a rá váró kötelességeket."
(Bediuzzaman Said Nursi: Az istenszolgálat és az ima)
Ebből egyértelműen felfoghatjuk, hogy mennyire fontos a lélek számára, hogy ilyen állapotban, a Fadzsr idején, kora reggel eltűnődjék, és imájával és fohászával forduljon a Hatalmas és Dicsőséges, Kegyelmes és Csodálatos felé, hogy Nála keresse a sikert és a segítséget, és hogy mennyire szükséges ez ahhoz, hogy képes legyen szembe nézni azokkal a dolgokkal, amelyek az előtte álló napon fognak történni vele, és hogy tudja teljesíteni a rá váró kötelességeket."
(Bediuzzaman Said Nursi: Az istenszolgálat és az ima)
2008. augusztus 14., csütörtök
Fohász
2008. augusztus 11., hétfő
Hazajöttünk
As-salamu alaykum wa rahmatullahi wa barakatuh.
Most már teljes mértékben itthon vagyunk, és insallah folytatódik az élet a szokott módon. Vagyis mostantól kezdve ne a nyári blogot nézzétek (bár még ma is felkerült bejegyzés, ha valaki esetleg nem látta volna :), hanem itt, a szokott módon, insallah naponta olvashatjátok a bejegyzéseket. Sok szeretettel várjuk a kommenteket hozzájuk.
Arra is szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy ez a blog az egyik csatornája a fontos bejelentéseknek, híreknek, időpontoknak stb. Tehát, ha tehetitek, nézzetek fel minél gyakrabban insallah.
Halima
Most már teljes mértékben itthon vagyunk, és insallah folytatódik az élet a szokott módon. Vagyis mostantól kezdve ne a nyári blogot nézzétek (bár még ma is felkerült bejegyzés, ha valaki esetleg nem látta volna :), hanem itt, a szokott módon, insallah naponta olvashatjátok a bejegyzéseket. Sok szeretettel várjuk a kommenteket hozzájuk.
Arra is szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy ez a blog az egyik csatornája a fontos bejelentéseknek, híreknek, időpontoknak stb. Tehát, ha tehetitek, nézzetek fel minél gyakrabban insallah.
Halima
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


