Abu
Músza al-Asari (r.a.) beszélte el, hogy Allah Küldötte (s.a.w.)
azt mondta:
„ A
vezetést és a tudást, amellyel engem Allah elküldött, az esőhöz
hasonlíthatnám. Az eső lehull a földre, és a föld egy része
termékeny. Elnyeli az esővizet, a száraz fű kizöldül, és
növények sarjadnak. A föld más része eltárolja a vizet, és
Allah ezt az emberiség javára fordítja, mert az összegyűlt
vízből ihatnak, itathatják az állataikat és öntözhetik
földjeiket a szárazságban. De az esővíz aláhullik olyan széles,
határtalan síkságra is, amely sem növényeket nem hajt, sem a
vizet el nem tárolja. Ilyenek az emberek is, azok, akik megértik a
vallást, amelyet Allah küldött le nekik általam, és előnyük
származik belőle, és azok, akik megtanulják, s másoknak is
megtanítják. A többiek pedig azok, akik nem emelték fel a
fejüket, és nem figyelnek, s nem is fogadják el Allah vezetését,
amelyet nekik általam küldött.”
(Bukhari,
Ilim 20; Muslim, Fezail 15)
Magyarázat
A
„vezetésnek” fordított arab szó a „hidajet”, ami a helyes
út keresését, a helyes útra való lépést jelenti, azt, hogy
Allah valakinek szívébe ülteti a vágyat, hogy az igaz utat
megtalálja, ugyanakkor az igaz vallást, az Iszlámot is jelenti.
Általános értelemben minden, a jóra vezető dolgot jelent. Hiszen
a jó és az igazság azon dolgok összessége, amelyeket az Iszlám
mutat és tanít nekünk. A Mindenható Allah az elküldött próféták
által mindig a jóra és helyesre vezette az embereket, és távol
akarta tartani őket a rossztól és helytelentől. A Kegyes Korán
számos ájája is utal erre:
„És ami Thamúdot
illeti, vezettük őket, de ők jobban szerették a vakságot a
vezetésnél, így a megalázó büntetés villámcsapása ragadta
meg őket azért, amit megkerestek.” (Korán, A részletesen
megmagyarázott 41:17)
„Bizony, nem
vezetheted azt, akit szeretsz, hanem Allah vezeti azt, akit Ő akar.
És Ő a legjobb Ismerője a vezetetteknek.” (Korán, A történet
28:56)
Ezek
az áják megmagyarázzák, hogy mit jelent a vezetés, és milyen
jellemzői vannak.
A
hadíszban szereplő tudás magába foglalja a nyilvánvaló és a
rejtett tudományokat is. A vezetés a tudás, tanulás és megértés
első lépése. Ezért még a tudás előtt szükség van rá. A
tudás abból a megértésből és felfogásból származik, amit
Allah ad az embernek. A marifet (ismerés) pedig a tudás után
következik, és annál magasabb rendű tulajdonság: azt jelenti,
hogy a tudóban megvan a megkülönböztetés képessége, vagyis a
tudás fajtáit meg tudja különböztetni egymástól.
Mint
sok más hadíszban, Allah Küldötte (s.a.w.) itt is hasonlat
segítségével magyaráz el egy nagyon fontos témát. Hiszen a
hasonlat segít abban, hogy könnyebben megérthessük és
megjegyezhessük az elhangzottakat. Ugyanakkor ékesszólása és
kiemelkedő megfogalmazása segítségével mély jelentéseket
tudott szavakba foglalni.
Allah
Küldötte (s.a.w.) az általa elhozott vezetést és tudást az
esőhöz hasonlította. Amikor a föld kiszáradt, a fák és más
növények szomjaznak, a bőséges eső feléleszti a földet, mintha
csak új életet adna neki. A tudatlanságba, barbárságba,
sötétségbe és erkölcstelenségbe süllyedt emberiség ugyanígy
várta egy próféta, a vezetés elhozó kalauz, útmutató és az
utat lámpásként megvilágító küldött eljövetelét. A Mohammed
Próféta (s.a.w.) által elhozott tudás és vezetés úgy
élesztette újjá az emberek szívét és lelkét, ahogy a bőséges
eső a kiszáradt földet. Ahogy az eső feléleszti a halott földet,
úgy éleszti fel az Iszlám vezetése a szíveket és lelkeket.
Ahogy az eső aláhull a halott földre, úgy ereszkedik le az égből
a földre a halott szíveket feltámasztó isteni kinyilatkoztatás.
Ezért hát azok a szívek, amelyek kiveszik részüket az Iszlám
által elhozott vezetésből és tudásból, élnek, de a többi szív
mind halott. Röviden ez a jelentése Allah Küldötte (s.a.w.)
gyönyörű hasonlatának.
Azonban
a hasonlat jelentésének itt még nincs vége. A föld, ahová az
eső lehullik, többféle lehet. Nem minden föld adja ugyanazt a
termést, nem minden földből származik ugyanakkora haszna az
embereknek.
Vannak
olyan területek, ahol a föld különösen termékeny. Elnyeli az
esővizet, és bőséges, gazdag termést hoz általa, így az
embereknek nagy haszna származik belőle. Azok a hívők, akik
elfogadják a Mohammed Próféta (s.a.w.) által elhozott vallást,
nekik maguknak hasznuk származik belőle, és másoknak is hasznára
válnak, az ilyen földekhez hasonlóak.
Van
olyan föld is, amely sziklás, köves, és elnyeli a vizet, de el is
tárolja. Ezen a földön, bár nem nőnek növények, de a bennük
összegyűlt vízből az emberek ihatnak, itathatják a jószágaikat
és öntözhetik a földjeiket. Az ilyen föld is hasznos. Erre a
földre hasonlítanak azok a hívők, akik elfogadják az Allah
Küldötte (s.a.w.) által elhozott vezetést és tudást, s másoknak
is továbbadják azt.
Azok
pedig, akik nem fogadják el az Iszlám megtestesítette tudást és
vezetést, olyanok, mint a föld, amely elnyeli az esőt, de nem
terem növényeket, és a vizet sem tárolja el az emberek hasznára
– olyanok, mint a pusztaság és a sivatagok.
Ahogy
az Allah által a Prófétánkon (s.a.w.) keresztül elküldött
vezetést elfogadó emberek sem ugyanolyanok, úgy vannak olyanok is,
akik elutasítják ezt a vezetést és tudást. Az Allah által
elküldött isteni kinyilatkoztatás, vagyis a Kegyes Korán minden
emberhez szól, és minden ember szeme előtt küldetett le. Voltak,
akik hittek benne, és voltak, akik nem. És a Társak, akik a
vezetés elfogadták, szintén különböztek a tudásuk és
megértésük szintjét, fokozatát tekintve. Hiszen ahogy az emberek
fizikai tulajdonságaikat tekintve különböznek, úgy különbözőek
az értelmi képességeik, felfogóképességük és megértésük
is. Ez teljesen természetes dolog. Egy társadalomban vannak vezetők
és vezetettek, tanítók és tanítványok, gazdagok és szegények
is. Így lehetséges a társadalmon belüli együttműködés
kialakítása és a társadalom működésének fenntartása.
A
tudás tanítása és tanulása, az emberek vezetésének eszköze
lenni a legmagasabb rendű tulajdonságok közé tartozik. Ezért
vannak a hívők a világon. Hiszen a világon minden ideiglenes,
mulandó, ami maradandó, az a Mindenható Allah megelégedése, és
az Ő megelégedésének megfelelő élet.