2016. július 24., vasárnap

A bűnök és következményeik


Abdullah ibn Omár (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta:
Ó, muhadzsirek, öt dolog fogja sújtani ezt a közösséget, a Mindenható Allah őrizzen attól, hogy ti is megéljétek.
Ha majd mindennapos lesz a paráznaság, akkor jusson eszetekbe, hogy ez sosem történt meg anélkül, hogy a Legmagasztosabb Allah ne küldött volna új betegségeket az emberekre, olyanokat, amiket az előttük valók nem is ismertek.
Ha az emberek csalni fognak az áru kimérésénél, akkor jusson eszetekbe, hogy ez sosem történt meg anélkül, hogy a Legmagasztosabb Allah ne sújtotta volna szárazsággal és éhséggel az embereket, és ne küldött volna nekik zsarnok uralkodókat.
Ha az emberek nem adják majd meg a zakátot, akkor jusson eszetekbe, hogy ez sosem történt meg anélkül, hogy a Legmagasztosabb Allah vissza ne tartotta volna az esőt az égből, és ha nem lennének az állatok, nem is esne eső soha többé.
Ha az emberek megszegik a szerződést, amit a Mindenható Allahhal és az Ő Küldöttével (s.a.w.) kötöttek, akkor jusson eszetekbe, hogy ez sosem történt meg anélkül, hogy a Legmagasztosabb Allah ellenséget ne küldött volna rájuk, akik erővel veszik el azt, ami az övék volt.

Ha a muszlimok vezetői nem Allah Könyve szerint kormányoznak, akkor jusson eszetekbe, hogy ez sosem történt meg anélkül, hogy a Legmagasztosabb Allah ne szakítaná csoportokra a muszlimokat, amelyek majd harcolni fognak egymással.”

2016. július 22., péntek

Társak


Abu Araka beszélte el: „Láttam az utolsókat Allah Küldötte (s.a.w.) Társai közül. Nem látok már senkit, aki rájuk hasonlítana. Allahra! Reggel kócosan, porral lepetten, sápadtan jöttek elő, a két szemük között olyan dudor, mint a kecske térde, mert az éjszakát Allah Könyvének olvasásával töltötték, a talpukon és a homlokukon. Ha Allahot említették, úgy hajoltak, mint a fák egy szeles napon, és a szemükből úgy ömlött a könny, hogy Allahra, egészen átáztatta a ruhájukat. Allahra! A népek ma olyanok, mintha aludnának közönyösségükben.”

2016. július 20., szerda

A vezetésről


Abu Músza al-Asari (r.a.) beszélte el, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta:
A vezetést és a tudást, amellyel engem Allah elküldött, az esőhöz hasonlíthatnám. Az eső lehull a földre, és a föld egy része termékeny. Elnyeli az esővizet, a száraz fű kizöldül, és növények sarjadnak. A föld más része eltárolja a vizet, és Allah ezt az emberiség javára fordítja, mert az összegyűlt vízből ihatnak, itathatják az állataikat és öntözhetik földjeiket a szárazságban. De az esővíz aláhullik olyan széles, határtalan síkságra is, amely sem növényeket nem hajt, sem a vizet el nem tárolja. Ilyenek az emberek is, azok, akik megértik a vallást, amelyet Allah küldött le nekik általam, és előnyük származik belőle, és azok, akik megtanulják, s másoknak is megtanítják. A többiek pedig azok, akik nem emelték fel a fejüket, és nem figyelnek, s nem is fogadják el Allah vezetését, amelyet nekik általam küldött.”
(Bukhari, Ilim 20; Muslim, Fezail 15)


Magyarázat
A „vezetésnek” fordított arab szó a „hidajet”, ami a helyes út keresését, a helyes útra való lépést jelenti, azt, hogy Allah valakinek szívébe ülteti a vágyat, hogy az igaz utat megtalálja, ugyanakkor az igaz vallást, az Iszlámot is jelenti. Általános értelemben minden, a jóra vezető dolgot jelent. Hiszen a jó és az igazság azon dolgok összessége, amelyeket az Iszlám mutat és tanít nekünk. A Mindenható Allah az elküldött próféták által mindig a jóra és helyesre vezette az embereket, és távol akarta tartani őket a rossztól és helytelentől. A Kegyes Korán számos ájája is utal erre:
És ami Thamúdot illeti, vezettük őket, de ők jobban szerették a vakságot a vezetésnél, így a megalázó büntetés villámcsapása ragadta meg őket azért, amit megkerestek.” (Korán, A részletesen megmagyarázott 41:17)
Bizony, nem vezetheted azt, akit szeretsz, hanem Allah vezeti azt, akit Ő akar. És Ő a legjobb Ismerője a vezetetteknek.” (Korán, A történet 28:56)
Ezek az áják megmagyarázzák, hogy mit jelent a vezetés, és milyen jellemzői vannak.
A hadíszban szereplő tudás magába foglalja a nyilvánvaló és a rejtett tudományokat is. A vezetés a tudás, tanulás és megértés első lépése. Ezért még a tudás előtt szükség van rá. A tudás abból a megértésből és felfogásból származik, amit Allah ad az embernek. A marifet (ismerés) pedig a tudás után következik, és annál magasabb rendű tulajdonság: azt jelenti, hogy a tudóban megvan a megkülönböztetés képessége, vagyis a tudás fajtáit meg tudja különböztetni egymástól.
Mint sok más hadíszban, Allah Küldötte (s.a.w.) itt is hasonlat segítségével magyaráz el egy nagyon fontos témát. Hiszen a hasonlat segít abban, hogy könnyebben megérthessük és megjegyezhessük az elhangzottakat. Ugyanakkor ékesszólása és kiemelkedő megfogalmazása segítségével mély jelentéseket tudott szavakba foglalni.
Allah Küldötte (s.a.w.) az általa elhozott vezetést és tudást az esőhöz hasonlította. Amikor a föld kiszáradt, a fák és más növények szomjaznak, a bőséges eső feléleszti a földet, mintha csak új életet adna neki. A tudatlanságba, barbárságba, sötétségbe és erkölcstelenségbe süllyedt emberiség ugyanígy várta egy próféta, a vezetés elhozó kalauz, útmutató és az utat lámpásként megvilágító küldött eljövetelét. A Mohammed Próféta (s.a.w.) által elhozott tudás és vezetés úgy élesztette újjá az emberek szívét és lelkét, ahogy a bőséges eső a kiszáradt földet. Ahogy az eső feléleszti a halott földet, úgy éleszti fel az Iszlám vezetése a szíveket és lelkeket. Ahogy az eső aláhull a halott földre, úgy ereszkedik le az égből a földre a halott szíveket feltámasztó isteni kinyilatkoztatás. Ezért hát azok a szívek, amelyek kiveszik részüket az Iszlám által elhozott vezetésből és tudásból, élnek, de a többi szív mind halott. Röviden ez a jelentése Allah Küldötte (s.a.w.) gyönyörű hasonlatának.
Azonban a hasonlat jelentésének itt még nincs vége. A föld, ahová az eső lehullik, többféle lehet. Nem minden föld adja ugyanazt a termést, nem minden földből származik ugyanakkora haszna az embereknek.
Vannak olyan területek, ahol a föld különösen termékeny. Elnyeli az esővizet, és bőséges, gazdag termést hoz általa, így az embereknek nagy haszna származik belőle. Azok a hívők, akik elfogadják a Mohammed Próféta (s.a.w.) által elhozott vallást, nekik maguknak hasznuk származik belőle, és másoknak is hasznára válnak, az ilyen földekhez hasonlóak.
Van olyan föld is, amely sziklás, köves, és elnyeli a vizet, de el is tárolja. Ezen a földön, bár nem nőnek növények, de a bennük összegyűlt vízből az emberek ihatnak, itathatják a jószágaikat és öntözhetik a földjeiket. Az ilyen föld is hasznos. Erre a földre hasonlítanak azok a hívők, akik elfogadják az Allah Küldötte (s.a.w.) által elhozott vezetést és tudást, s másoknak is továbbadják azt.
Azok pedig, akik nem fogadják el az Iszlám megtestesítette tudást és vezetést, olyanok, mint a föld, amely elnyeli az esőt, de nem terem növényeket, és a vizet sem tárolja el az emberek hasznára – olyanok, mint a pusztaság és a sivatagok.
Ahogy az Allah által a Prófétánkon (s.a.w.) keresztül elküldött vezetést elfogadó emberek sem ugyanolyanok, úgy vannak olyanok is, akik elutasítják ezt a vezetést és tudást. Az Allah által elküldött isteni kinyilatkoztatás, vagyis a Kegyes Korán minden emberhez szól, és minden ember szeme előtt küldetett le. Voltak, akik hittek benne, és voltak, akik nem. És a Társak, akik a vezetés elfogadták, szintén különböztek a tudásuk és megértésük szintjét, fokozatát tekintve. Hiszen ahogy az emberek fizikai tulajdonságaikat tekintve különböznek, úgy különbözőek az értelmi képességeik, felfogóképességük és megértésük is. Ez teljesen természetes dolog. Egy társadalomban vannak vezetők és vezetettek, tanítók és tanítványok, gazdagok és szegények is. Így lehetséges a társadalmon belüli együttműködés kialakítása és a társadalom működésének fenntartása.

A tudás tanítása és tanulása, az emberek vezetésének eszköze lenni a legmagasabb rendű tulajdonságok közé tartozik. Ezért vannak a hívők a világon. Hiszen a világon minden ideiglenes, mulandó, ami maradandó, az a Mindenható Allah megelégedése, és az Ő megelégedésének megfelelő élet.

2016. július 11., hétfő

A zsarnokságról


Dzsábir (r.a.) elbeszélése szerint Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta:
Tartózkodjatok és forduljatok el a zulumtól! Mert a zulum a Feltámadás Napján sűrű sötétség lesz a zálim számára. Tartózkodjatok a szűkmarkúságtól is! Mert az előttetek volt népek is a szűkmarkúság miatt pusztultak el, és mert jogtalanul ontották egymás vérét, és helálnak tartották azt, ami haram.”
Muslim, Birr 56
Magyarázat
A zulum szó szerinti jelentése az: nem azt tenni, amit kell, hanem épp az ellenkezőjét, nem a megfelelő helyére tenni valamit. A zulum azt jelenti: igazságtalanul megsérteni valaki jogait, vagy bármiben a határokat túllépni. Az is zulum, ha igazságtalan módon szerezzük meg valaki más vagyonát, vagy helytelen viselkedéssel a becsületét megsértjük.
A zulum az igazságosság ellentéte. Az igazságosság erény, a zulum rossz tulajdonság, jellemtelenség, szégyentelen és erkölcstelen viselkedés. Az Iszlám arra serkent minket, hogy az igazságosságot alapozzuk meg a földön, és arra int, hogy tartózkodjunk a zulumtól – hiszen egyik célja a zulum minden fajtájának megszüntetése az egész világon.
Az, hogy a zulum sötétség lesz a Feltámadás Napján, azt jelenti, hogy az elkövetői sötétségben maradnak, nem találják meg az utat, valamint arra is utal, hogy a zulum büntetése súlyos lesz majd. A zálimok ebben a világban sötétté tették azok életét, akik ellen bűneiket elkövették, börtönné tették a világot számukra. Ami a Túlvilágon történni fog velük, az nem más, mint hogy ellenük fordul mindaz, amit ebben a világban követtek el.
A zulumot többnyire azok ellen követik el ebben a világban, akik gyengék, kiszolgáltatottak, és Allahon kívül nincs más segítőjük vagy védelmezőjük. Akik így tesznek, azoknak a szívük elsötétedik, és kivész belőlük az istenfélelem. Hiszen ha lenne a szívükben istenfélelem és a vezetés fénye, elgondolkodnának azon, hogy mi lesz a cselekedeteik következménye. Tehát az a büntetés, amit az ilyen emberek a Feltámadás Napján kapnak, csak az evilági cselekedeteik következménye.
Ebben a nemes hadíszban a második dolog, amitől Allah Küldötte (s.a.w.) a hívőket inti, a szűkmarkúság. A szűkmarkúság a vesztünket okozhatja ebben a világban és a Túlvilágon is. A hadíszban szereplő, „szűkmarkúságnak” fordított szó a „suh”, ami a szűkmarkúság, zsugoriság magas fokát jelenti, nemcsak az anyagi dolgokban, hanem minden ügyben és jótettben is. Vallásunk szerint a zsugoriság kerülendő, sőt, egyes esetekben pusztulást okozó tulajdonság. A kiemelkedő jellemvonás és erény, a bőkezűség ellentéte. A Mindenható Allah dicséri a bőkezűséget, és nem szereti a szűkmarkúságot. A szűkmarkú ember valójában a Mindenható Allah által ajándékozott, vagyont, tulajdont, kegyeket nem hajlandó az embereknek odaadni – pedig ezek valójában Allah tulajdonai. A Mindenható Allah így szól erről a rossz tulajdonságról:
Mondd: „Ha ti birtokolnátok Uram kegyelmének kincseit, akkor bizonnyal visszatartanátok, mert félnétek elkölteni!” És az ember bizony szűkmarkú. (Az Éjszakai Utazás, 17:100)
A bőkezűség nem a szükségtelen költekezést jelenti. Allah szolgáinak körültekintően és a kegyek értékét ismerve kell adni. A Mindenható Allah azt az alapelvet szabja meg nekünk:
És ne engedd, hogy a kezed a nyakadhoz legyen láncolva, és ne nyújtsd ki teljesen, hogy ott maradj vádolva, nincstelenül.” (Az Éjszakai Utazás, 17:29)

Ha a gazdagok zsugoriak és a szegények türelmetlenek, akkor a társadalom rendje és egyensúlya felborul. Minden társadalomban vannak szegények és gazdagok is, akiknek kölcsönösen segíteniük kell egymást. Ellenkező esetben, ahogy azt a történelem során oly sokszor és a napjainkban zajló eseményekben is megfigyelhetjük, a társadalmon belül harc és vérontás uralkodik el. Ez pedig a társadalom pusztulásához vezet. Az emberek vért kezdenek ontani, majd hozzászoknak ahhoz, hogy a haram dolgokat helálnak tartsák. Ha a gazdagok és a szegények között szakadék támad, akkor elszaporodik a zulum minden fajtája. Ha pedig a zulum terjedni kezd, az a társadalom pusztulásának az egyik előjele. Vagyis a szűkmarkúság a zulum egyik oka, előfutára, ezért is említi ez a hadísz a zulummal együtt.

2016. július 4., hétfő

Előadások Ramadán után


Ramadán elmúltával az előadások rendje visszatér a megszokotthoz.

Kedden és csütörtökön és 18 órától várunk szeretettel mindenkit.