A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tanács. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tanács. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. október 20., kedd

Mohammed próféta (s.a.w.) tanácsa

"Vigyázzatok, a hazugság nem jó sem tréfából, sem komolyan mondva. Nem helyénvaló még az sem, ha egy gyermeknek ígértek valamit, amit nem adtok oda. Ne feledjétek, hogy a hazugság a bűnbe vezet, a bűn pedig a tűzbe vezet.
Az igazság jósághoz vezet, a jóság pedig a Paradicsomba. Az igazmondóról azt mondják: igazat mondott és jót tett. A hazugról azt mondják: hazudott és bűnt követett el. Bizony, ha az ember igazat mond, és kitart emellett, végül Allah is az igazmondók közé írja őt. Ha hazudik, és kitart benne, végül Allah is a hazugok közé írja fel. A legnagyobb hiba a hazug szó. Legyetek figyelmesek. Elmondjam nektek, hogy mi a hazugság és a rágalmazás? Az, ha másokról rosszat mondotok, és nyilvánosságra hozzátok a titkaikat. Ez az, ami széthúzást teremt az emberek között.”

2009. október 5., hétfő

Sejkh Edebali tanácsa

„Fiam! Legyél őszinte. Ne sértődj meg minden szón, amit hallasz. Ne beszélj mindenről, amit látsz. Ne látogasd gyakran azokat a helyeket, ahol az emberek szeretnek, mert a szeretetük és tiszteletük megfakulhat, ha túl sokat látnak.
Három embert sajnálj: a tanult embert, aki a tudatlanok között marad, a gazdagot, aki elszegényedik, és a becsületes embert, aki elveszíti a becsületét. És ne feledd, hogy akiknek a rangjuk magas, azok nincsenek nagyobb biztonságban, mint azok, akiknek alacsony.
A legnagyobb győzelem az, amit az alsóbb éned felett aratsz. A legnagyobb ellenség nem más, mint az alsóbb én.”

2009. június 24., szerda

Redzseb hónap

"Bizony, a hónapok száma Allahnál tizenkét hónap Allah Könyvében, attól a naptól, amikor megteremtette az egeket és a földet. Ezekből négy tiltott. Ez a helyes vallás, amit Allah elrendelt a hívőknek, ne vétkezzetek hát önmagatok ellen ezekben (a hónapokban)." (Korán, 9:36)

A tiltott hónapok egyike Redzseb hónap, amely ma kezdődik el. A tiltott hónapok két okból tiltottak: egyrészt tilos ezekben a hónapokban harcolni, másrészt ezekben a hónapokban a bűn még rosszabb, mint más hónapokban.

Qatadah (r.a.) azt mondta: „A Mindenható Allah a teremtéséből egyeseket kiválasztott mások felett. A Küldötteket kiválasztotta az emberek és az angyalok felett. Az Ő Szavát kiválasztotta minden más szó felett. A mecseteket kiválasztotta minden más hely felett a földön. A Ramadánt és a Tiltott Hónapokat kiválasztotta a többi hónap felett, a pénteket a többi nap felett, és az Elrendelés Éjszakáját a többi éjszaka felett. Ezért tartsátok tiszteletben azt, amit Allah is megtisztelt, mert ez bizony a tudással és megértéssel rendelkezők gyakorlata.”

Tehát próbáljunk különösen ügyelni arra, hogy ennek a hónapnak a során tartózkodjunk minden tiltott dologtól, és törekedjünk minél több jócselekedetre! Próbáljunk meg böjtölni, legalább három napot a hónapban, de ha tudunk, többet is. (az egész hónapot azonban ne böjtöljük végig). Ennek a hónapnak az egyik neve "Sehrullah", azaz Allah Hónapja. Olvassuk Allah könyvét, emlékezzünk meg Róla, próbáljunk minél közelebb kerülni Urunkhoz.

Allah Küldötte (s.a.w.) így fohászkodott Redzseb és Saban hónapokban:
„Allahumme bárik lená fi Redzsebe ve Sa’ban ve bellighná Ramadán.”
Ó, Allah, áldj meg minket Redzseb és Saban (hónapokban), és közelítsd hozzánk a Ramadánt.

A Mindenható Allah segítsen meg minket, és jutalmazza törekvéseinket.

2009. április 23., csütörtök

Tanács

Qatadah (r.a.) elbeszélése szerint Ubadah ibn Szamit (r.a.), aki ott volt Aqabánál és Badrnál is, és az anszárok egyik vezetője volt, a halálos ágyán azt mondta az unokaöccsének: „Elmondjam neked, hogy mit kell tenned, és mi a kötelességed?” Az unokaöccse igennel válaszolt, Ubadah pedig azt mondta neki: „Hallgass és engedelmeskedj könnyű időkben és nehéz időkben is, amikor erősnek és készségesnek érzed magad, és akkor is, amikor nincs kedved, és amikor inkább magadra gondolnál. Meg kell tanítanod a nyelvednek, hogy az igazat mondja. Ne cselekedj azok ellen, akik hatalmon vannak, hacsak nem tesznek nyíltan olyasmit, ami Allah Könyve ellen van. Ha olyasmit parancsolnak neked, ami Allah Könyve ellen van, akkor Allah Könyvét kövesd!”

2009. március 19., csütörtök

Szándék

Ibn Abbasz (r.a.) azt mondta: „Bizony, azok, akik az emberek elismeréséért cselekszenek, azok megkapják a tetteik jutalmát még ebben az életben. Azért van ez, hogy ne történjék velük semmi igazságtalanság, még annyi sem, mint a datolyamagon a rovátka. Ezért, ha valaki azért cselekszik ebben a világban, hogy evilági jutalmat kapjon érte, akkor Allah azt mondja: „Adjátok meg neki azt a jutalmat, amit az evilági életben keresett!” És akkor a cselekedete elpocsékolódik, mert csak az evilág javait kereste – a Túlvilágon pedig a vesztesek között lesz.”

2009. március 2., hétfő

Biztonság


Haszan Baszri azt mondta: „A hívő az engedelmesség és istenszolgálat cselekedeteit végzi, és mégis fél. A hitetlen és a bűnös az engedetlenség cselekedeteit és bűnöket követ el, mégis biztonságban érzi magát.”

2009. február 26., csütörtök

Betegség és gyógyszer

"A Korán arra vezet, hogy felismerd a betegségedet és a gyógyszerét.
A betegséged a bűneid, a gyógyszer az, ha Allah bocsánatát kéred."
Qatada (r.a.)

2009. február 17., kedd

Ali (r.a.) beszéde

Ibn Abi Hatim feljegyzése szerint Jahja ibn Jamar (r.a.) azt mondta: „Ali ibn Abu Talib (r.a.) beszédet tartott nekünk, amelyben előbb dicsérte Allahot és hálát adott Neki, majd azt mondta: „Ti emberek! Azok, akik előttetek voltak, azért pusztultak el, mert bűnöket követtek el, és a rabbijaik és vallástudósaik nem tiltották meg nekik a bűnöket. Amikor pedig megátalkodottak lettek a bűnben, a büntetés lesújtott rájuk. Ezért hát parancsoljátok a jót, és tiltsátok a rosszat, mielőtt lesújtana rátok az, amit ők szenvedtek el. Tudjátok meg, hogy senkink nem fogyatkozik meg a vagyona, vagy rövidül meg az élete attól, hogy a jót parancsolja és a rosszat tiltja.”

2009. február 15., vasárnap

A vallásosság jelei

Amr ibn Ubaid (r.a.) azt mondta: Az ember mély vallásosságának négy jele van:
Nem vágyik arra, ami az emberek kezében van.
Türelemmel viseli a nehézségeket.
A testvéreinek is kívánja azt, amit magának kíván.
Még ha a hazugság meg is menthetné egy nehéz helyzetből, akkor sem hazudik soha.

2009. február 7., szombat

Tanács

Ibn Qayyim-ot egyszer megkérdezte egy tanítványa:
- Mi hasznosabb nekem, tanítóm, ha dicsérem Allahot, vagy ha bűnbocsánatért könyörgök Hozzá?
Ibn Qayyim azt felelte:
- Fiam, a koszos köntösnek többet használ a szappan, mint a parfüm.

2009. január 25., vasárnap

Négy hasznos dolog


„Nem ismerek semmi hasznosabbat, mint ez a négy dolog: vesd alá magad Allahnak, fohászkodj Hozzá teljes alázattal, gondold a legjobbat Róla, és folyamatosan újítsd meg a Neki ajánlott bűnbánatodat, még ha ugyanazt a bűnt hetvenszer bánod is meg egyetlen nap során.”
(Ibn Ata’illah)

2009. január 16., péntek

Allah Küldötte (s.a.w.) beszéde a tabuki csata előtt

„Ti hívők! Bizony, a legigazabb szó Allah Könyve. A legjobb kapaszkodó a tanúságtétel szava. A legjobb út, amit követni lehet, az Allah Küldöttének útja: a szava, a cselekedete, a megerősítése.

A legnemesebb szót az Allahról való megemlékezés. A legjobb történet a Korán. A legjobb cselekedet azok, amelyeket Allah kötelezővé tett számunkra. A legrosszabb cselekedet az, ami nincs benne a Koránban, és nincs benne a szunnában, és nincs benne az idzsmában (a tudósok közös megegyezése).

A legjobb útmutatók és példaképek a próféták. A legnemesebb halál a mártírhalál. Ők azok, akik csak Allahért harcoltak, Allahnak ajánlották az életüket, és még Allah is azt mondja róluk, hogy ők nem halottak.

Bizony, a legnagyobb vakság az, ha valaki megkapta az Iszlám vezetését, és utána visszatér a tudatlanságba.

Ti hívők! A legjobb tudás a hasznos tudás.

A legjobb vezetés az, amit követnek is.

A legrosszabb vakság a vakságok között a szív vaksága.

Jobb az a kéz, amelyik ad, mint az, amelyik elfogad.

A kevés evilági vagyon, amellyel kapcsolatban nem feledkeznek el Allahról, jobb, mint a sok, amellyel kapcsolatban elfeledkeznek.

A legveszélyesebb bűnbánat az, amely csak a halál pillanatában jön el. „És nem ér semmit azoknak a bűnbánata, akik tovább folytatják a rossztetteket, míg a halál szembenéz egyikükkel, és ő azt mondja: „Most már megbánom!”, és azoké sem, akik meghalnak, amíg még hitetlenek.” (4:18)

A legrosszabb megbánás az, amikor valaki csak az Ítélet Napján bánja meg a cselekedeteit.”

2009. január 11., vasárnap

A barátságról


Abdullah ibn Maszúd (r.a.) tanítványa, Al-Kammah (r.a.) halála közeledtével magához hívatta a fiát, és a következőket tanácsolta neki:
„Fiacskám! Ha bizalmas barátságot akarsz kötni valakivel, figyelj arra, hogy segítsen neked a szolgálatban, védelmező legyen számodra. Amikor fontos beszélgetéseket folytatsz vele, olyan legyen ő számodra, mint a beszélgetés dísze. Ha időt töltesz vele, segítség legyen számodra. Ha jó szándékkal kinyújtod felé a kezedet, jóságos legyen hozzád. Ha jót lát tőled, tudja értékelni. Ha rosszat lát benned, próbálja eltakarni, és ne akarja nyilvánosságra hozni. Ha kérsz tőle, adjon, ha van rá lehetősége. Ha hibázol, szóljon róla, és figyelmeztessen a hiba kijavítására. Ha nehézség ér, legyen támasz számodra. Ha jót mondasz, erősítsen meg téged a jóságban. Ha rábízol valami fontos feladatot, teljesítse. A vallási beszélgetésekben egészítse ki a tudásodat!”

2009. január 5., hétfő

Asúra napja

A Iszlám év első hónapjának, Muharram hónap tizedik napja különleges nap. Ez a nap Asúra napja, amely több alkalommal is kiemelkedő szerepet töltött be a világ történelmében.
Ezen a napon teremtetett a Föld. Ezen a esett először az eső a Földön. Ez volt az a nap, amikor a Mindenható Allah elfogadta Ádám próféta (béke legyen vele) bűnbánatát. Ez volt az a nap, amikor véget ért az Özönvíz. Ez volt az a nap, amikor Ábrahám prófétát (béke legyen vele) a hitetlenek a tűzbe dobták. Ez volt az a nap, amikor Mózes próféta (béke legyen vele) megkapta a Tórát Allahtól, és ez ez volt az a nap, amikor a Vörös-tenger megnyílt Izrail népe előtt, és ők megmenekültek a Fáraó katonáitól. Ez volt az a nap, amikor Allah megbocsátotta Mohammed próféta (béke legyen vele) minden múlt- és jövőbeli bűnét.
Mohammed próféta (béke legyen vele) azt mondta erről a napról: „Az Asúra napján való böjtről azt tudom Allahtól, hogy vezeklés jelent az előző év bűneiért.”
Tehát ezen a napon (és az előtte vagy az utána következő napon is, vagyis összesen 2 napig) nagyon ajánlatos böjtölni. Áldásokban és spiritualitásban gazdag nap ez, amikor a böjtön kívül tanácsos sokat imádkozni és fohászkodni is, elszámolásra hívni magunkat, megbánni a bűneinket, és eltökélni, hogy többet nem követjük el őket.
Ezen a napon egy különleges ételt is készítünk, aminek a neve – akárcsak a napé – asúra. A hagyomány szerint, amikor Noé próféta (béke legyen vele) bárkája az özönvíz után megfeneklett, a földön nem találtak semmi ennivalót. Ezért minden maradék élelmet, ami a bárkában még megmaradt, egy nagy kondérban együtt megfőztek. Ennek emlékére készítjük az asúrát, amely gabonafélékből (búza, árpa, köles, rizs), magvakból (csicseriborsó, lencse, bab, diók, mogyorók, fenyőmag, mandula) és szárított gyümölcsökből (füge, datolya, mazsolák, áfonya, szilva, barack, meggy), fahéjjal, szegfűszeggel, csillagánizzsal, mézzel vagy cukorral ízesítve készül. Az asúrát egész nap főzik (6-7 órán keresztül), és a böjt megtörésekor fogyasztják.
Asúra napja, ami ebben az évben insallah január 7-re esik, minden hívő számára kiváló alkalom az önvizsgálatra, elszámolásra, a döntésre, hogy megpróbáljuk jobbá tenni önmagunkat és a cselekedeteinket. Az Igazság mindenható és dicsőséges Urához fohászkodunk, hogy adjon nekünk megbocsátást, elfogadott jó cselekedeteket, minden jót ezen a világon és a következőn is, és vezessen minket azok útján, akiket szeret, és akik szeretik Őt.

2009. január 2., péntek

Tanácsok

Amikor Omár ibn Abdulazíz kalifa lett, magához hívatta Szalim ibn Abdullah-t, Mohammed ibn Kabot és Redzsa ibn Hayatit, és azt mondta nekik:
- Bizony, és nem saját akaratomból és nem önkéntesen vállaltam ezt a feladatot (a kalifaságot). Tudom, hogy Allah ezzel tesz engem próbára. Kérlek benneteket, hogy adjatok nekem tanácsot!
Szalim ibn Abdullah azt mondta:
- Ha el akarod kerülni Allah büntetését, akkor fogd vissza magad az evilági dolgoktól, és ezáltal a halál megszabadulás legyen számodra.
Mohammed ibn Kab azt mondta:
- Ha el akarod kerülni Allah büntetését, az idősebb hívőket tekintsd atyádnak, a középkorúakat testvérednek, a fiatalokat pedig gyermekeidnek. Tegyél jót az atyáidnak, legyél irgalmas a testvéreidhez, védelmezd és lásd el a gyermekeidet.
Redzsa ibn Hayat azt mondta:
- Ha el akarod kerülni Allah büntetését, azt kívánd a hívőknek, amit saját magadnak is kívánsz. Amit pedig nem kívánsz saját magadnak, azt ne kívánd a többi muszlimoknak sem.

2008. december 26., péntek

Ali (r.a.) mondása

„Ó, emberek! Tanuljátok meg tőlem a következőket, mert bármerre is utaznátok, az egész világon nem találnátok meg. A hívő bármit is akar, csak Allahtól remél, nem félemlíti meg más, csak a bűnei, nem szégyell tanulni arról, amit nem tud. Ha megkérdezik, és nem tudja a választ, nem szégyelli azt mondani, hogy Allah tudja. Tudjátok meg, hogy a hitnek olyan a türelem, mint a testnek a fej. Fej nélkül a test haszontalan.”

2008. december 25., csütörtök

Omár ibn Abdulaziz (r.a.) beszédéből


"Allahra esküszöm, nem értem azok az embereket, akiknek reggel nincs semmi biztosítékuk, hogy megérik az estét, és este nincs semmi biztosítékuk, hogy megérik a reggelt, és mégis olyan hosszú terveket készítenek, amire az egész életük sem lenne elegendő – és közben eléri őket a halál.
Nem láttátok-e azoknak a végét, akik evilági dolgokkal büszkélkedtek? Azoké a jó hír, akiket Allah megment a büntetéstől. Azoké az igazi békesség, akik az Ítélet Napján túl vannak az elszámoláson. Aki a saját szívének betegségét nem képes meggyógyítani, az hogyan tudna segíteni másokon?
Amit saját magamnak is tiltok, azt hogyan engedhetném meg nektek? Ha így tennék, mi lenne velem a Túlvilágon, amikor kiderül, hogy ki az igazán gazdag és ki az igazán szegény? Gyenge vagyok, kiszolgáltatott és tehetetlen, ó, Teremtőm! Akkora a felelősségünk, hogy ha a csillagokra raknák, kihunyna a fényük, a hegyek elolvadnának tőle, a föld beomlana és darabokra hullana. Vajon nem tudjátok, hogy két hely van: a Paradicsom és a Pokol, és ezen kívül nincs más? Bizony, mindannyian kerülni fogunk valamelyikbe."
(Omár ibn Abdulaziz, r.a.)

2008. július 2., szerda

Muadh ibn Dzsabal (r.a.) tanácsa



Muadh ibn Dzsabal (r.a.) azt tanácsolta fiának: „Fiam! Ha imádkozol, gondold azt, hogy ez az utolsó imád ezen a világon, és nem éred meg a következő imaidőt. Fiam! Egy hívőnek két jócselekedet között kell meghalnia. Ez azt jelenti, hogy ha egy jótettet végrehajtottál, akkor gondolkodj el azon, hogy mi lehetne a következő, és ne kövess el egyetlen rossztettet sem két jócselekedet között.”

2008. június 24., kedd

Hz. Ali (r.a.) tanácsa

Ali (r.a.) ezt a tanácsot adta fiának:
„Fiam! Féld Allahot úgy, ahogy Őt félned kell. Ez a legelső kötelességed. Engedelmeskedj minden parancsának! Hozz fényt a szívedbe azzal, hogy mindig megemlékezel Róla. Ragaszkodj a Koránhoz! Ha szilárdan ragaszkodsz a Koránhoz, nem lesz erősebb kötelék az életedben, mint az, ami Uradhoz fűz.
Emlékezz a halálra, és éleszd fel a szíved. Ne feledd, hogy minden el fog tűnni, éás emlékeztesd a szíved, hogy a halálba fog távozni.
Figyelj jól, és értsd meg a tanácsot, amit adok neked. A Mindenható Allah irányítja minden létezőnek az életét, és Ő határozza meg a halálát is. Ő kelt életre, és Ő küld a halálba is. Ő szegényíti el a gazdagokat, és Ő teszi gazdaggá a szegényeket. Ő az, aki szerencsétlenséget küld, és Ő az, aki eltávolítja a szerencsétlenséget.
Mindig lesz olyasmi, amit nem tudsz, bármilyen okos vagy tanult legyél is a tudományokban, mert a valóság felülmúlja tudásunkat. Megkaphatod azt az áldást, hogy tudd azt is, ami túl van a tudáson, de soha ne feledd el, hogy ez nem a saját érdemed, hanem a Mindenható Allah ajándéka. Ezért Allahnál kell menedéket keresned. Csak Allahhoz fohászkodj, csak Allahot szeresd, csak Allahot féld!
Ez a világ és az evilági vágyak múlandók, de a bűnök és a büntetés a Túlvilágon örökké tartanak. Soha ne feledd, hogy a legnagyobb rossz, ami az embert uralja, az evilági vagyon és hírnév szeretete. Ne hagyd, hogy ezek utat találjanak a szívedhez. Kötelezd el magad szilárdan Allahnak. Ne győzzenek le az evilági vágyak. És ha csak teheted, adj adományt Allah megelégedéséért.”

2008. június 11., szerda

Tanács

Egyszer egy bölcs embert megkérdezett valaki: "Hogyan kerülhetnék közelebb a Mindenható Allahhoz?"

A bölcs azt felelte: "Allahhoz annyi út vezet, amennyi a teremtmények száma. De ha gyorsabban meg akarod tenni ezt az utat, szolgálj másokat, ne árts senkinek, és tegyél boldoggá másokat."

(Abu Sa'id)