.
Medina, iftár Mohammed Próféta (s.a.w.) mecsetében
.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: böjt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: böjt. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. július 9., szerda
2014. július 7., hétfő
Enni adni a böjtölőnek
Betartják
az esküjüket, és félik a Napot,
amelynek a rossza mindenhova elér.
És ételt adnak, annak ellenére, hogy ők is szeretik azt, a szegénynek, az
árvának és a fogolynak: „Csak Allah Arcáért táplálunk benneteket. Nem kívánunk
tőletek fizetséget és köszönetet sem. Bizony, félünk Urunktól egy Napot, amely kemény és félelmes.” (Korán, 76:7-10)
Mohammed Próféta (s.a.w.) azt mondta: "Nem igazi hívő az, aki jóllakottan fekszik le, mikor a szomszédja éhes." (Al-Hakim)
És azt is mondta: "Aki enni ad a böjtölőnek, hogy a böjtjét megtörhesse, ugyanazt a jutalmat kapja, anélkül, hogy a böjtölő jutalma bármit is csökkenne." (Tirmidhi, Sawm, 82)
És azt is mondta: "Aki enni ad a böjtölőnek, hogy a böjtjét megtörhesse, ugyanazt a jutalmat kapja, anélkül, hogy a böjtölő jutalma bármit is csökkenne." (Tirmidhi, Sawm, 82)
2014. július 6., vasárnap
2014. július 1., kedd
Miért különösen káros a dohányzás a böjt idején?
.
Nem mintha bármikor is
egészséges lenne, de böjt idején a dohányzás még a szokásosnál is nagyobb kárt
tesz a szervezetben.
Bizonyára mind láttunk már erős
dohányosokat, akik a böjt során ugyan erőt vesznek magukon, és nem gyújtanak
rá, de alig várják a naplementi imára hívás hangjait, és máris egyik cigarettát
szívják a másik után. A dohányzás még a víznél is jobban hiányzott nekik egész
nap, és most egyszerre igyekszenek bepótolni mindazt, amit elmulasztottak.
Azonban az egymás után szívott
cigaretták pörölycsapáshoz hasonló hatással vannak a nikotint egész nap nem
kapott szervezetre. Dr. Sedat Demir belgyógyász szerint különösen a szív- és
érrendszert érinti érzékenyen a hirtelen nikotinterhelés, ami akár szívrohamot,
kiugróan magas vérnyomást vagy idegrendszeri problémákat is okozhat.
A szakértő szerint a Ramadán a
legjobb alkalom arra, hogy a dohányzó hívők megszabaduljanak ettől a rossz
szokástól: „Vannak olyan szélsőséges dohányosok, akik a böjtjüket nem is
vízzel, hanem egy szál cigarettával törik meg. Nagy részük rögtön egyszerre
próbálja bepótolni egész nap nélkülözött nikotindózisát. Azonban a nikotint
egész nap nélkülöző szervezetre ez olyan hatással van, mint egy pörölycsapás,
hiszen az egész nap éhező szervezetben a vércukorszint is szokatlanul alacsony.
Ilyenkor a hirtelen, nagy dózisú nikotin vagy egyéb méreganyagok olyan
szédülést okozhatnak, mintha fejbe csapták volna az illetőt. Nagy kárt okoz a
saját szervezetének az, aki egymás után szívja a cigarettákat iftárkor. Ha a
böjtöt cigarettával törjük meg, azzal súlyos csapást mérünk az agyunkra, az
idegrendszerünkre, az emésztőrendszerünkre. A Ramadán hónapja a legjobb
alkalom, hogy a dohányosok megszabaduljanak függőségüktől. Ha már 18-19 órán
keresztül kibírták cigaretta nélkül, jobb lenne, ha türelmesek lennének, és
kibírnák még pár órán keresztül. A Ramadán az istenszolgálat emelkedett
légkörével egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy rossz szokásainkat feladjuk.”
2014. június 30., hétfő
Hogyan vigyázzunk a vesénk egészségére Ramadánban?
.
A Török Vese Alapítvány Ahmet
Ermis Dialízisközpontjának főorvos-helyettese, Dr. Bilal Görcin hasznos
tanácsokkal látta a böjtölőket a vese egészségének megőrzése érdekében.
A vesebetegek legnagyobb
ellensége a magas vérnyomás. Ha valakinek fennálló vesebetegsége van, és a
vérnyomása a böjt során emelkedne, mindenképpen gyógyszert kell szednie, így le
kell mondania a böjtölésről. A vesebetegeknek, ha – orvosuk jóváhagyásával! –
megpróbálnak böjtölni, mindenképpen nagyon óvatosnak kell lenniük, de az
egészséges embereknek is meg kell tenniük a kellő óvintézkedéseket, hogy
veséjük egészségét megőrizzék.
Ha valaki nem egészséges, annak nem kötelező a böjt
Tudnunk kell, hogy a ramadáni az
egészséges, felnőtt embereknek kötelező. Ha valaki dialízisre szorul, vagy a
veséje nem működik megfelelően, az a böjttel egészségét, vagy akár életét is
kockáztatná, ezért ő inkább ne böjtöljön.
Azonban akinek kisebb
problémája, kisebb vesecisztája, vesehomokja, húgyúti fertőzése van, vagy
vesefunkciója kismértékben csökkent, az orvosával történő egyeztetés után
nyugodtan böjtölhet.
Akinek azonban vesefunkciója
nagymértékben károsodott, policisztás betegsége van, egy vesével él, illetve
veseproblémái mellett cukorbetegsége vagy magas vérnyomása is van, vesekövei
vannak, gyermekként súlyos vesebetegségen esett át, vizeletében túl magas a
fehérjeszint, vagy egyes reumatikus megbetegedésekben szenved, az komoly
kockázatot vállal a böjttel, így inkább ne böjtöljön.
A veseelégtelenség két
legfontosabb kiváltó oka a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Minél inkább
sikerült ezt a két állapotot ellenőrzés alatt tartani, annál kevésbé károsítják
a vesét. Még az egészséges embereknek is tartózkodniuk kell a túlzott só- és
cukorfogyasztástól, ez pedig a vesebetegekre különösen érvényes. Akinek a
családjában előfordult akár magas vérnyomás, akár cukorbetegség, az
mindenképpen vegyen részt időszakos vizsgálatokon, ügyeljen a megfelelő
étrendre, és próbálja megelőzni a mindkét betegség kifejlődését elősegítő
elhízást.
Fogyasszunk sok folyadékot!
Az iftár és a szahur között
mindenképpen fogyasszunk sok folyadékot! Még ha nem is érezzük magunkat
szomjasnak, akkor is igyunk meg félóránként egy-egy pohár vizet. Fontos, hogy a
folyadékot ne egyszerre fogyasszuk, például a böjt megtörésénél egy liter vizet,
majd hajnalig semmit, hanem egyenletes elosztva a böjtön kívüli órák során. A
bőséges folyadék nem árt a vesének, a kevés viszont vesekövet vagy
vesefertőzést okozhat.
Fontos a megfelelő táplálkozás
is, ne fogyasszunk túl fűszeres, zsíros ételeket. Aki olyan gyógyszereket szed,
amelyek szedését nem lehet szüneteltetni, az mindenképpen egyeztessen az
orvosával, hogy át lehet-e ütemezni a gyógyszereket az iftár és a szahur
közötti időszakra. Ha ez nem lehetséges, akkor az ilyen embernek nem kell böjtölnie.
Aki gyógyszert vagy akár csak
vitaminokat szed, az mindenképpen az iftárhoz közeli időpontra időzítse ezek
szedését, és utána fokozottan ügyeljen a folyadékbevitelre. A kellő
folyadékfogyasztás nélkül a gyógyszerek, vitaminok – még az egyszerű C-vitamin
is! – túlzottan megterhelik a vesét, és akár károsodást is okozhatnak. Ha csak
vitaminokat szedünk, érdemes lehet megfontolni, hogy ha nem tudunk kellő
mennyiségű folyadékot fogyasztani, inkább függesszük fel a vitaminokat Ramadán
idejére – könnyen lehet, hogy a néhány hét vitaminok nélkül kevesebb kárt okoz,
mint a nagy dózisú vitaminok kellő folyadékfogyasztás nélkül.
Ha csak lehetséges, próbáljuk
ételeinket kevés sóval elkészíteni, amit pedig lehet (salátát, párolt
zöldségeket) akár teljesen só nélkül. Így nem emelkedik a vérnyomásunk, és
kevésbé fogunk szomjazni is a következő nap során.
Sokat segít, ha nem egyszerre
eszünk sokat, hanem inkább többször, kis adagban étkezünk. Próbáljunk
tartózkodni a kávétól és a teától a böjt során, ezek vízhajtó hatása miatt. Ne
fogyasszunk cukros, szénsavas italokat. Vigyázat! A legtöbb kereskedelmi
forgalom kapható dobozos vagy üveges gyümölcslé ugyanannyi, vagy még több
cukrot tartalmaz, mint a kólafélék.
A legjobb, ha tiszta vizet vagy
ásványvizet fogyasztunk. Ha ezeket unalmasnak találjuk, akkor is számos
egészséges verzió közül választhatunk:
- Frissen facsart gyümölcslevet
hígítsunk vízzel, vagy ha semmiképpen nem tudunk gyümölcslevet facsarni,
hígíthatjuk a 100%-os, cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcsleveket is.
- Készítsünk limonádét citrom és/vagy narancs kifacsart levéből és valamilyen természetes édesítőszerből, sztíviából,
nyírfacukorból vagy egy kevés mézből.
- Turmixoljunk le tetszésünk
szerinti gyümölcsöt, és jégkocka-tartóban fagyasszuk le. Ha egy pohár vízbe beleteszünk
egyet ezekből a természetes gyümölcskoncentrátumokból, egészséges és finom
üdítőitalt nyerhetünk.
- Készítsünk gyümölcsteát, és
hűtsük le. Ha szükséges, szintén természetes édesítőszerrel édesíthetjük.
Vigyázat! A kereskedelmi forgalomban kapható ú.n. „jeges teák” tele vannak
cukorral, és inkább E-koktélnak, mint teának tekinthetők…
- Néhány szelet bármilyen
gyümölcsöt tegyünk egy kancsóba, öntsünk rá vizet, és a hűtőben hagyjuk állni
pár órát. Enyhe aromájú, de nagyon finom italt kapunk. Gyömbér- és
citromszeletekkel különösen finom.
- Friss gyógynövényekből,
például mentából, citromfűből pár szálat tegyünk a vizeskacsóba, és a vizet
hagyjuk állni pár órát. Saját magunk is ültethetünk ilyen növényeket, akár a
konyhaablakban egy cserépbe is, így biztosak lehetünk benne, hogy kezeletlen
alapanyaghoz jutunk.
- Ha fűszereket, például egész
fahéjat, szegfűszeget, kardamomot vagy csillagánizst áztatunk pár órára egy
kancsó vízbe, azzal is kellemes aromájú italt kapunk.
A folyadékbevitelünkhöz
hozzájárulhat az is, ha sok friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. A
paradicsom, uborka, a dinnyefélék mind magas víztartalommal rendelkeznek.
.
2014. június 26., csütörtök
Hol a leghosszabb a böjti nap?
A világ minden táján mintegy másfél milliárd muszlim kezdi
meg hamarosan a ramadáni böjtöt. De vajon hol a leghosszabb és a legrövidebb a
böjti nap?
A szahur és az iftár között 21 óra 51 perc van a norvégiai Tromso
városában, ettől mindössze egyetlen perccel marad el Izland fővárosa, Reykjavík,
ahol 21 óra 50 percet kell böjtölni.
A legrövidebb böjtöt pedig az Egyenlítő környékén fekvő
országokban élik át: a kenyai Nairobiban mindössze 13 óra 29 percet böjtölnek,
az indonéziai Pekanbaruban 13 óra 36 percet, a brazíliai Macapában pedig 13 óra
34 percet.
2014. június 25., szerda
A datolyáról
Szalman ibn Amer (r.a.) arról számolt be, hogy
Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Ha megtöritek
a böjtöt, datolyával tegyétek, mert a datolyában áldás van, s ha datolyát nem
találtok, vízzel, mert az tiszta.”
De miért is hasznos a datolya?
.
De miért is hasznos a datolya?
.
2014. június 24., kedd
2010. szeptember 13., hétfő
Böjtölni Savval hónapjában
Abu Ajjub (r.a.) elbeszélése szerint Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta:
„Aki egész Ramadánban böjtöl, és utána még Savval (a Ramadán utáni hónap) hat napján is, olyan az, mintha egész évben böjtölne.”
Ezeket a napokat lehet kettős szándékkal is böjtölni: például, ha valaki valamilyen helal okból elmulasztott egy napot Ramadánból, és be akarja pótolni, a böjt előtt fogalmazza meg a szándékát, hogy be akarja pótolni a Ramadánban mulasztott napot, és szeretne Savvalban böjtölni, követve Allah Küldötte (s.a.w.) tanácsát, és várva a Mindenható Allah jutalmát.
Ezt a hat napot nem muszáj egymás után böjtölni. Lehet például a hétfői és a csütörtöki napokon is, amikor amúgy is szunna böjtölni, mert Aisa (r.a.) elbeszélése szerint Allah Küldötte (s.a.w.) is böjtölt hétfőn és csütörtökön, Abu Huraira pedig arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A jócselekedetek hétfőn és csütörtökön kapják meg jutalmukat. És én azt akarom, hogy a böjtömnek meglegyen a jutalma.”
„Aki egész Ramadánban böjtöl, és utána még Savval (a Ramadán utáni hónap) hat napján is, olyan az, mintha egész évben böjtölne.”
Ezeket a napokat lehet kettős szándékkal is böjtölni: például, ha valaki valamilyen helal okból elmulasztott egy napot Ramadánból, és be akarja pótolni, a böjt előtt fogalmazza meg a szándékát, hogy be akarja pótolni a Ramadánban mulasztott napot, és szeretne Savvalban böjtölni, követve Allah Küldötte (s.a.w.) tanácsát, és várva a Mindenható Allah jutalmát.
Ezt a hat napot nem muszáj egymás után böjtölni. Lehet például a hétfői és a csütörtöki napokon is, amikor amúgy is szunna böjtölni, mert Aisa (r.a.) elbeszélése szerint Allah Küldötte (s.a.w.) is böjtölt hétfőn és csütörtökön, Abu Huraira pedig arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A jócselekedetek hétfőn és csütörtökön kapják meg jutalmukat. És én azt akarom, hogy a böjtömnek meglegyen a jutalma.”
2008. szeptember 15., hétfő
A böjtről - Abdul Kadir Geilani

"Nyugodtnak és udvariasan tartózkodónak kell lenned az Igazság mindenható és dicsőséges Urának jelenlétében. Ha nem vagy képes hallgatni, akkor szavaidat szenteld annak, hogy az Ő áldásáért fohászkodsz, és jót mondasz az Ő népéről, és nem állítasz külső lényeddel olyasmit, aminek semmi alapja sincs a szívedben. Minden olyan külsőség, amelynek nincs belső alapja, értelmetlen ostobaság. Biztosan hallottad a Próféta (s.a.w.) mondását: „Nem böjtöl az, aki közben testvérei húsát eszi”.
A Próféta (s.a.w.) azt mondja ezzel, hogy a böjt nem csak az ételtől, italtól, és a többi, a böjtöt fizikailag megtörő tevékenységtől való tartózkodást jelenti, hanem a bűnöktől való tartózkodást is. Óvakodj a rágalmazástól, mert az úgy pusztítja el a jótetteket, mint a tűz a száraz fát. Az igazak nem rágalmazók, és csekély tisztelet övezi azokat, akik rágalmazókként ismertek. Óvakodj a buja vággyal teli pillantástól is, mert az a bűn magvait ülteti el a szívedben, és érdemtelen eredményt hoz ezen a világon és a túlvilágon is. Tartózkodj a hamis eskütől, mert általa elveszted az áldásokat anyagi ügyeidben és vallásodban is."
Sejkh Abdul Kadir Geilani
2008. szeptember 14., vasárnap
A böjtről - Imám Ghazali

„Amikor böjtölsz, ne képzeld azt, hogy a böjt csak annyiból áll, hogy tartózkodsz az ételtől, italtól és a házasélettől. Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Sok böjtölő számára nem származik más a böjtből, mint éhség és szomjúság”. A tökéletes böjt azt jelenti, hogy megtartóztatod magad mindentől, ami nem tetszetős a Legmagasztosabb Allah szemében. A szemed ne nézzen törvénytelen dolgokra, a nyelved ne mondjon semmit, ami nem rád tartozik, és a füled ne hallgassa azt, amit Allah megtiltott. Mert aki a rágalmazást meghallgatja, annak ugyanaz a büntetése, mint a rágalmazónak. Különösen fékezd a gyomrodat és a nemi szerveidet. Egy hadísz szerint: „Öt dolog okozhatja, hogy az ember idő előtt megtörje a böjtjét: a hazugság, a rágalmazás, a rosszindulatú pletyka, a vágyteljes pillantás és a hamis eskü”. Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A böjt védelem. Aki böjtöl, az kerülje a csúnya beszédet, a szabadosságot és a bolondozást, és ha valaki megtámadja vagy sértegeti, forduljon el tőle békével, mondván: böjtölök”.
Igyekezz törvényes étellel megtörni a böjtöt, és ne egyél túl sokat. Azért, mert napközben böjtölsz, este ne egyél többet, mint olyan nap, amikor nem böjtölsz. Két étkezés ajánlott egy napra: egy nappalra, egy estére. Ha mindkettő mennyiségét megeszed este, egy étkezésnél, akkor mi volt az értelme a böjtnek? A böjt célja az, hogy legyőzd az étel iránti vágyadat, és helyette megkettőzd jámbor munkában kifejtett erőfeszítéseidet. Viszont ha később megeszed azt az ételt, amiről lemondtál, akkor voltaképpen nem mondtál le semmiről, tehát a böjtöd nem járt semmi előnnyel, és még a gyomrodat is jól megtömted. Semmilyen edény nem olyan gyűlöletes Allah szemében, mint a törvényes étellel teletömött gyomor, arról nem is szólva, amely törvénytelen étellel van teletömve.
Ha megértetted tehát, hogy mi a böjt lényege, akkor böjtölj a lehető leggyakrabban, mert ez a vallásgyakorlat alapja és a jótettek kulcsa. Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A Legmagasztosabb Allah azt mondta: Minden jótett jutalma tíztől hétszázig terjedő számú jótett, kivéve a böjté, mert a böjt az Enyém, és azt Én magam jutalmazom meg”. Allah Küldötte (s.a.w.) azt is mondta: „Rá esküszöm, Aki kezében tartja az életemet, hogy annak lehelete, aki böjtöl, jobb illatú a Legmagasztosabb Allah előtt, mint az ámbra”. A Legmagasztosabb Allah azt mondja: „Ha valaki visszafogja étvágyát, és lemond az ételről és italról az Én nevemért, annak böjtje az Enyém, és Én magam jutalmazom meg”. Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Van egy kapuja a Paradicsomnak, ar-Rayyán, a Gyönyörű, amelyiken senki be nem léphet, csak azok, akik böjtöltek.”
Imám Ghazali
2008. szeptember 12., péntek
A Ramadánról - A kilencedik pont
A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája, az alsóbb én képzeletbeli uralmának ledöntése, és az imádkozás kötelességének bizonyítása azáltal, hogy kimutatja az alsóbb én tehetetlenségét és gyengeségét:
Az alsóbb én nem akarja elismerni Teremtőjét és Fenntartóját, saját maga akar uralkodni, mint Fáraó. Akármennyi kínt is kell elszenvednie, ez a tulajdonsága megmarad. Az éhség azonban kiöli belőle. Ezért a Ramadánban végzett böjt közvetlen csapásokat mér az alsóbb én Fáraóhoz méltó fennhéjázására, és összezúzza azt. Megmutatja neki saját tehetetlenségét, gyengeségét és szükségét. Rádöbbenti arra, hogy valójában rabszolga.
A hadíszok közül erről szól a következő:
A Mindenható Allah megkérdezte az alsóbb ént: „Ki vagy te, és ki vagyok Én?” Az alsóbb én így felelt: „Én én magam vagyok, Te pedig Te magad”. Így hát Allah megbüntette az alsóbb ént, és a Pokol mélységeire vetette. Aztán ismét feltette neki a kérdést. Az alsóbb én ismét így felelt: „Én én magam vagyok, Te pedig Te magad”. Akármennyire büntette is Allah az alsóbb ént, az nem volt hajlandó engedni egoizmusából. Végül éhséggel büntette, vagyis hagyta táplálék nélkül éhezni. Aztán ismét megkérdezte tőle: „Ki vagy te, és ki vagyok Én?” Az alsóbb én ekkor így felelt: „Te vagy az én Kegyelmes Fenntartóm, és pedig a Te tehetetlen szolgád vagyok”.
Ó, Allah! Adj áldást és békességet vezetőnknek és tanítónknak, Mohammednek, ahogy az Neked tetszik, és add, hogy igazsága beteljesedjék annyiszor, ahány gyümölcsöt a Korán szavai teremnek Ramadán hónapjában, és a Családjának és a Barátainak is, és adj nekik békességet.
Teremtőtök dicsősége határtalan, Ő a Mindenható Úr, magasztos mindenek felett, ami az emberi gondolkodás kitalálhat! És béke legyen minden küldöttével. És a dicséret és hála Allahot illeti egyedül, a Világok Teremtőjét és Fenntartóját.
Said Nursi
Az alsóbb én nem akarja elismerni Teremtőjét és Fenntartóját, saját maga akar uralkodni, mint Fáraó. Akármennyi kínt is kell elszenvednie, ez a tulajdonsága megmarad. Az éhség azonban kiöli belőle. Ezért a Ramadánban végzett böjt közvetlen csapásokat mér az alsóbb én Fáraóhoz méltó fennhéjázására, és összezúzza azt. Megmutatja neki saját tehetetlenségét, gyengeségét és szükségét. Rádöbbenti arra, hogy valójában rabszolga.
A hadíszok közül erről szól a következő:
A Mindenható Allah megkérdezte az alsóbb ént: „Ki vagy te, és ki vagyok Én?” Az alsóbb én így felelt: „Én én magam vagyok, Te pedig Te magad”. Így hát Allah megbüntette az alsóbb ént, és a Pokol mélységeire vetette. Aztán ismét feltette neki a kérdést. Az alsóbb én ismét így felelt: „Én én magam vagyok, Te pedig Te magad”. Akármennyire büntette is Allah az alsóbb ént, az nem volt hajlandó engedni egoizmusából. Végül éhséggel büntette, vagyis hagyta táplálék nélkül éhezni. Aztán ismét megkérdezte tőle: „Ki vagy te, és ki vagyok Én?” Az alsóbb én ekkor így felelt: „Te vagy az én Kegyelmes Fenntartóm, és pedig a Te tehetetlen szolgád vagyok”.
Ó, Allah! Adj áldást és békességet vezetőnknek és tanítónknak, Mohammednek, ahogy az Neked tetszik, és add, hogy igazsága beteljesedjék annyiszor, ahány gyümölcsöt a Korán szavai teremnek Ramadán hónapjában, és a Családjának és a Barátainak is, és adj nekik békességet.
Teremtőtök dicsősége határtalan, Ő a Mindenható Úr, magasztos mindenek felett, ami az emberi gondolkodás kitalálhat! És béke legyen minden küldöttével. És a dicséret és hála Allahot illeti egyedül, a Világok Teremtőjét és Fenntartóját.
Said Nursi
2008. szeptember 11., csütörtök
A Ramadánról - A nyolcadik pont
A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája az ember személyes életére vonatkoztatva:
A Ramadán a legfontosabb, gyógyító fizikai és lelki diéta. Ha az ember annyit eszik és iszik, amennyit csak az alsóbb énje kíván, az az ember fizikai létezésére nézve is káros, és ha válogatás nélkül veti magát mindenre, legyen az akár megengedett, akár tiltott, az beszennyezi a lelki életét is. Az ilyen alsóbb én nehezen engedelmeskedik a szívnek és a léleknek. Akaratosan saját kezébe veszi a gyeplőt, és ha az ember nem tud uralkodni felette, ő fog uralkodni az ember felett. De Ramadánban a böjt alatt hozzászokik egyfajta diétához. Próbálja megfegyelmezni magát, és próbál engedelmeskedni a parancsnak.
Továbbá nem fog betegséget okozni annak a szerencsétlen, gyenge gyomornak azzal, hogy teletömi étellel, mielőtt az még az előző adagot megemésztette volna. És azzal, hogy ha azt parancsolják, felhagy még a megengedett cselekedetekkel is, megtanul engedelmeskedni a Shari’a törvényeinek és a józan észnek, és később el fogja kerülni a törvénytelen cselekedeteket. Nem fog azzal próbálkozni, hogy a lelki életet tönkretegye.
Az emberiség nagy része gyakran szenved éhségtől. Ezért minden embernek szüksége van az éhségre és az önfegyelemre, amelyek segítenek a türelem és állhatatosság elérésében. A Ramadán idején végzett böjtben az ember türelmesen viseli az éhséget 15 órán keresztül, vagy akár 24 órán keresztül is, ha nem evett hajnal előtt, ez pedig fegyelemre tanítja. Azt is mondhatjuk hát, hogy a böjt kigyógyít a türelmetlenségből és állhatatlanságból, amelyek pedig egyébként megduplázzák az embert ért megpróbáltatásokat.
A gyomor gyárának sok munkása van, és sok emberi szerv áll vele kapcsolatban. Ha az alsóbb én napközben nem tartóztatja meg magát szokásos cselekedeteitől egy hónapon keresztül, akkor elvonja a gyár munkásainak és a többi szervnek a figyelmét a saját feladatukról. Saját magával foglalja le őket, hogy az ő uralma alatt maradjanak. Figyelmüket folyton saját magára vonja, elfeledtetve velük magasabb szintű kötelességüket. Ezért van az, hogy az évszázadok során azok, akik a legközelebb álltak Allahhoz, hozzászoktak ahhoz, hogy az önfegyelemhez és a mértékletes evéshez-iváshoz szoktassák magukat, hogy ezzel is tökéletesebbé váljanak.
És a Ramadán havi böjt alatt ezek a munkások megértik, hogy nem csak a gyár számára lettek teremtve. A többi szerv pedig, ahelyett, hogy a gyár alantas örömeiben tobzódna, lelki és angyali örömökkel telik el, ezekre függeszti tekintetét. Ezért van az, hogy a hívők Ramadánban azt tapasztalják, hogy világosabban gondolkodnak, tetteik gyümölcsözőbbek, és saját szintjüknek megfelelő lelki örömökben van részük. Énjük magasabb szintű része, a szív, a lélek, az elme sokat fejlődik ebben az áldott hónapban a böjtölés által. Ártatlan örömmel nevetnek, annak ellenére, hogy a gyomor zokog.
(Bediuzzaman Said Nursi)
A Ramadán a legfontosabb, gyógyító fizikai és lelki diéta. Ha az ember annyit eszik és iszik, amennyit csak az alsóbb énje kíván, az az ember fizikai létezésére nézve is káros, és ha válogatás nélkül veti magát mindenre, legyen az akár megengedett, akár tiltott, az beszennyezi a lelki életét is. Az ilyen alsóbb én nehezen engedelmeskedik a szívnek és a léleknek. Akaratosan saját kezébe veszi a gyeplőt, és ha az ember nem tud uralkodni felette, ő fog uralkodni az ember felett. De Ramadánban a böjt alatt hozzászokik egyfajta diétához. Próbálja megfegyelmezni magát, és próbál engedelmeskedni a parancsnak.
Továbbá nem fog betegséget okozni annak a szerencsétlen, gyenge gyomornak azzal, hogy teletömi étellel, mielőtt az még az előző adagot megemésztette volna. És azzal, hogy ha azt parancsolják, felhagy még a megengedett cselekedetekkel is, megtanul engedelmeskedni a Shari’a törvényeinek és a józan észnek, és később el fogja kerülni a törvénytelen cselekedeteket. Nem fog azzal próbálkozni, hogy a lelki életet tönkretegye.
Az emberiség nagy része gyakran szenved éhségtől. Ezért minden embernek szüksége van az éhségre és az önfegyelemre, amelyek segítenek a türelem és állhatatosság elérésében. A Ramadán idején végzett böjtben az ember türelmesen viseli az éhséget 15 órán keresztül, vagy akár 24 órán keresztül is, ha nem evett hajnal előtt, ez pedig fegyelemre tanítja. Azt is mondhatjuk hát, hogy a böjt kigyógyít a türelmetlenségből és állhatatlanságból, amelyek pedig egyébként megduplázzák az embert ért megpróbáltatásokat.
A gyomor gyárának sok munkása van, és sok emberi szerv áll vele kapcsolatban. Ha az alsóbb én napközben nem tartóztatja meg magát szokásos cselekedeteitől egy hónapon keresztül, akkor elvonja a gyár munkásainak és a többi szervnek a figyelmét a saját feladatukról. Saját magával foglalja le őket, hogy az ő uralma alatt maradjanak. Figyelmüket folyton saját magára vonja, elfeledtetve velük magasabb szintű kötelességüket. Ezért van az, hogy az évszázadok során azok, akik a legközelebb álltak Allahhoz, hozzászoktak ahhoz, hogy az önfegyelemhez és a mértékletes evéshez-iváshoz szoktassák magukat, hogy ezzel is tökéletesebbé váljanak.
És a Ramadán havi böjt alatt ezek a munkások megértik, hogy nem csak a gyár számára lettek teremtve. A többi szerv pedig, ahelyett, hogy a gyár alantas örömeiben tobzódna, lelki és angyali örömökkel telik el, ezekre függeszti tekintetét. Ezért van az, hogy a hívők Ramadánban azt tapasztalják, hogy világosabban gondolkodnak, tetteik gyümölcsözőbbek, és saját szintjüknek megfelelő lelki örömökben van részük. Énjük magasabb szintű része, a szív, a lélek, az elme sokat fejlődik ebben az áldott hónapban a böjtölés által. Ártatlan örömmel nevetnek, annak ellenére, hogy a gyomor zokog.
(Bediuzzaman Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 10., szerda
A Ramadánról - A hetedik pont
A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája, az emberiség javára való tekintettel, akik azért jönnek erre a világra, hogy a Túlvilágra való készleteket termeljenek és szerezzenek meg:
A cselekedetek ezerszeresen jutalmaztatnak Ramadán idején. Egy hadísz szerint a Bölcs Korán minden egyes betűje tíz jutalmat rejt magában, és tíz gyümölcsöt fog teremni a Túlvilágon. Ramadán idején a szavak nem tíz, hanem ezer gyümölcsöt teremnek, egyes áják pedig, mint például a Trón ája (2:255), szavanként több ezret, Ramadán péntekjein pedig még többet. Az Elrendelés Éjszakáján pedig minden szó harmincezer jutalmat terem.
A Bölcs Korán, amelynek szavai akár harmincezer örökkévaló gyümölcsöt is teremhetnek, olyan tehát, mint egy fénylő tulipánfa, amely Ramadán idején az örökkévaló gyümölcsök ezreit termi a hívők számára. Vedd hát szemügyre ezt az áldott, örök hasznot hozó ajándékot, és értsd meg, micsoda veszteséget szenvednek el azok, akik nem fogják fel ezeknek a szavaknak az értékét.
Egyszerűen kifejezve, Ramadán hónapja óriási hasznot hozó kiállítás és vásár azoknak, akik a Túlvilágra gyűjtenek. A legtermékenyebb szántó azoknak, akik a Túlvilágon szeretnének aratni. A tettek úgy szöknek szárba és hoznak gyümölcsöket, akár a növények a májusi eső után. Olyan ez a hónap, mint egy fényes, áldott ünnep, amelyen az emberiség felvonultathatja imádatát az Isteni Uralkodó színe előtt. Mivel ez így van, az embereknek megparancsoltatott a böjt, nehogy elővigyázatlanul az ösztönén állati igényeivel, például az evéssel és ivással foglalkozzanak. Mert azáltal, hogy időlegesen az állatiasság és az evilági szükségletek fölé emelkedik, az ember megközelíti az angyali állapotot, és nyertes lesz a Túlvilágért folytatott alkuban.
Egyetlen Ramadán egy nyolcvan év hosszú élet gyümölcseit teremheti meg. Az a tény, hogy a Korán szerint az Elrendelés Éjszakája többet ér, mint ezer hónap, elégséges bizonyíték erre.
A legkiválóbb böjt az, ha az emberi szervek és érzékek, a szem, a fül, a szív és a gondolatok együtt böjtölnek a gyomorra. Ez azt jelenti, hogy megtartóztatjuk őket a törvénytelen és közönséges dolgoktól, és mindegyiket imádságra ösztönözzük.
Például a nyelvet úgy késztethetjük böjtre, hogy megtiltjuk neki, hogy hazudjék, rágalmazzon és obszcén kifejezéseket használjon. Helyette foglaljuk le a Korán olvasásával, imádkozással, Allah Neveinek említésével, áldás kérésével Allah Küldöttére – Allah áldja meg és adjon neki békességet – és a bűnbocsánatért való fohászkodással. A szemek böjtje az, ha nem tekintenek az ellenkező nem tiltott rokonsági fokon kívül eső képviselőire, a füleké az, ha tartózkodnak a tiltott dolgok hallgatásától. Az is a böjthöz tartozik, ha szemünkkel és fülünkkel a tanulásra, az igazságra és a Korán szavaira figyelünk. Voltaképpen, mivel a gyomor a legnagyobb üzem az emberi testben, ha ezt felmentjük szokásos munkája alól, és szabadságra küldjük, a többi kisebb szerv már könnyedén követi.
A cselekedetek ezerszeresen jutalmaztatnak Ramadán idején. Egy hadísz szerint a Bölcs Korán minden egyes betűje tíz jutalmat rejt magában, és tíz gyümölcsöt fog teremni a Túlvilágon. Ramadán idején a szavak nem tíz, hanem ezer gyümölcsöt teremnek, egyes áják pedig, mint például a Trón ája (2:255), szavanként több ezret, Ramadán péntekjein pedig még többet. Az Elrendelés Éjszakáján pedig minden szó harmincezer jutalmat terem.
A Bölcs Korán, amelynek szavai akár harmincezer örökkévaló gyümölcsöt is teremhetnek, olyan tehát, mint egy fénylő tulipánfa, amely Ramadán idején az örökkévaló gyümölcsök ezreit termi a hívők számára. Vedd hát szemügyre ezt az áldott, örök hasznot hozó ajándékot, és értsd meg, micsoda veszteséget szenvednek el azok, akik nem fogják fel ezeknek a szavaknak az értékét.
Egyszerűen kifejezve, Ramadán hónapja óriási hasznot hozó kiállítás és vásár azoknak, akik a Túlvilágra gyűjtenek. A legtermékenyebb szántó azoknak, akik a Túlvilágon szeretnének aratni. A tettek úgy szöknek szárba és hoznak gyümölcsöket, akár a növények a májusi eső után. Olyan ez a hónap, mint egy fényes, áldott ünnep, amelyen az emberiség felvonultathatja imádatát az Isteni Uralkodó színe előtt. Mivel ez így van, az embereknek megparancsoltatott a böjt, nehogy elővigyázatlanul az ösztönén állati igényeivel, például az evéssel és ivással foglalkozzanak. Mert azáltal, hogy időlegesen az állatiasság és az evilági szükségletek fölé emelkedik, az ember megközelíti az angyali állapotot, és nyertes lesz a Túlvilágért folytatott alkuban.
Egyetlen Ramadán egy nyolcvan év hosszú élet gyümölcseit teremheti meg. Az a tény, hogy a Korán szerint az Elrendelés Éjszakája többet ér, mint ezer hónap, elégséges bizonyíték erre.
A legkiválóbb böjt az, ha az emberi szervek és érzékek, a szem, a fül, a szív és a gondolatok együtt böjtölnek a gyomorra. Ez azt jelenti, hogy megtartóztatjuk őket a törvénytelen és közönséges dolgoktól, és mindegyiket imádságra ösztönözzük.
Például a nyelvet úgy késztethetjük böjtre, hogy megtiltjuk neki, hogy hazudjék, rágalmazzon és obszcén kifejezéseket használjon. Helyette foglaljuk le a Korán olvasásával, imádkozással, Allah Neveinek említésével, áldás kérésével Allah Küldöttére – Allah áldja meg és adjon neki békességet – és a bűnbocsánatért való fohászkodással. A szemek böjtje az, ha nem tekintenek az ellenkező nem tiltott rokonsági fokon kívül eső képviselőire, a füleké az, ha tartózkodnak a tiltott dolgok hallgatásától. Az is a böjthöz tartozik, ha szemünkkel és fülünkkel a tanulásra, az igazságra és a Korán szavaira figyelünk. Voltaképpen, mivel a gyomor a legnagyobb üzem az emberi testben, ha ezt felmentjük szokásos munkája alól, és szabadságra küldjük, a többi kisebb szerv már könnyedén követi.
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 8., hétfő
A Ramadánról - A hatodik pont
A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája, a Bölcs Korán kinyilatkoztatásának szempontjából, tekintettel arra a tényre, hogy Ramadán hónapja bírt a legnagyobb fontossággal a kinyilatkoztatás során:
Mivel a Bölcs Korán kinyilatkoztatása Ramadán hónapjában kezdődött, a legjobb viselkedésre vall elcsendesíteni az alantas testi vágyakat, és az angyali állapotra emlékezve tartózkodni az ételtől és az italtól, hogy mi is megszerezhessük azt a mennyei címet, azt az áldott helyet. És úgy olvasni és hallgatni a Koránt, mintha most fedetne fel. Úgy figyelni az Isteni Kinyilatkoztatásra, mintha az ebben a pillanatban történne, vagy mintha Allah legnemesebb Küldöttétől – Allah áldja meg és adjon neki békességet – hallanánk, vagy éppen Gábriel angyaltól, vagy magától az idők kezdete előttől fogva létező Beszélőtől – ezáltal ugyanazt a magasabb rendű állapotot érhetjük el. És ha így cselekszünk, olyanok vagyunk, mint a tolmácsok, mások figyelmét is felhívjuk arra, hogy hallgassák, és bizonyos szinten képviseljük is a Koránban rejlő bölcsességet.
Valójában az egész Iszlám világ egyfajta mecsetté alakul Ramadán idején. És ennek a hatalmas mecsetnek minden sarkán emberek milliói, akik kívülről tudják a Korán egészét vagy részeit, hívják a föld lakóit arra, hogy a mennyei kinyilatkoztatást hallgassák. Minden Ramadán fényesen demonstrálja ezt az áját: „Ramadán a hónap, amikor a Korán leküldetett”. Ez bizonyítja, hogy a Ramadán a Korán hónapja. A hatalmas gyülekezet egy része tisztelettel hallgatja a Korán olvasóit, mások pedig magukban olvassák.
Ha az ember egy ilyen áldott mecsetben tartózkodva alsóbb énjének alantas vágyait követi, és evéssel vagy ivással töri meg ennek az állapotnak az áldott fényét, az valóban megvetendő cselekedet, amely elkövetőjét méltán teszi a mecsetben lévő gyülekezet lenézésének tárgyává. És ugyanígy, akik ellenzik a Ramadán idején végzett böjtöt, joggal vívják ki az egész Iszlám világ megvetését.
(Bediuzzaman Said Nursi)
Mivel a Bölcs Korán kinyilatkoztatása Ramadán hónapjában kezdődött, a legjobb viselkedésre vall elcsendesíteni az alantas testi vágyakat, és az angyali állapotra emlékezve tartózkodni az ételtől és az italtól, hogy mi is megszerezhessük azt a mennyei címet, azt az áldott helyet. És úgy olvasni és hallgatni a Koránt, mintha most fedetne fel. Úgy figyelni az Isteni Kinyilatkoztatásra, mintha az ebben a pillanatban történne, vagy mintha Allah legnemesebb Küldöttétől – Allah áldja meg és adjon neki békességet – hallanánk, vagy éppen Gábriel angyaltól, vagy magától az idők kezdete előttől fogva létező Beszélőtől – ezáltal ugyanazt a magasabb rendű állapotot érhetjük el. És ha így cselekszünk, olyanok vagyunk, mint a tolmácsok, mások figyelmét is felhívjuk arra, hogy hallgassák, és bizonyos szinten képviseljük is a Koránban rejlő bölcsességet.
Valójában az egész Iszlám világ egyfajta mecsetté alakul Ramadán idején. És ennek a hatalmas mecsetnek minden sarkán emberek milliói, akik kívülről tudják a Korán egészét vagy részeit, hívják a föld lakóit arra, hogy a mennyei kinyilatkoztatást hallgassák. Minden Ramadán fényesen demonstrálja ezt az áját: „Ramadán a hónap, amikor a Korán leküldetett”. Ez bizonyítja, hogy a Ramadán a Korán hónapja. A hatalmas gyülekezet egy része tisztelettel hallgatja a Korán olvasóit, mások pedig magukban olvassák.
Ha az ember egy ilyen áldott mecsetben tartózkodva alsóbb énjének alantas vágyait követi, és evéssel vagy ivással töri meg ennek az állapotnak az áldott fényét, az valóban megvetendő cselekedet, amely elkövetőjét méltán teszi a mecsetben lévő gyülekezet lenézésének tárgyává. És ugyanígy, akik ellenzik a Ramadán idején végzett böjtöt, joggal vívják ki az egész Iszlám világ megvetését.
(Bediuzzaman Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 7., vasárnap
A Ramadánról - Az ötödik pont
A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája, az alsóbb én viselkedésének javítása és lázadásának letörése szempontjából:
Az emberi lélek gondatlanságában és óvatlanságában hajlamos elfeledkezni magáról. Nem látja saját magában az esendőséget, a szükséget és a tökéletlenséget, és nem is akarja látni. És nem gondol arra, hogy mennyire gyenge, mennyire ki van téve az elmúlásnak és a katasztrófáknak, és arra sem, hogy az emberi test voltaképpen csak hús és csont, amely gyorsan elöregszik és elpusztul.
Ehelyett az alsóbb én úgy támad a világra, mintha acélból készült testben lakozna, és örök életűnek gondolná magát. Hatalmas kapzsisággal, falánksággal, szenvedélyes kötődéssel és szerelemmel veti magát a világra. Lenyűgözi bármi, amiből számára előny vagy élvezet származik. Mi több, elfelejti Teremtőjét, Aki pedig olyan tökéletes kegyelemmel gondoskodik róla, és nem gondol arra, hogy milyen eredményei lesznek evilági életének a Túlvilágon. Ehelyett a pocsékolás és a tiltott dolgok mocsarában hentereg.
A Ramadán havában végzett böjt azonban még a leggondatlanabb és legmakacsabb embert is ráébreszti gyengeségére, tehetetlenségére és szükségére. Az éhség által a gyomrukra gondolnak, megértik annak szükségleteit. Rádöbbennek, hogy mennyire tökéletlen gyenge testük, és felfogják, mennyire szükségük van a jóságra és a kegyelemre. Megtörik lelkük fennhéjázása, amely Fáraóéhoz volt hasonló, és azáltal, hogy felismerik teljes tehetetlenségüket és szükségüket, vágy támad bennük, hogy az Isteni Ítélőszéknél vegyenek menedéket. És felkészítik magukat arra, hogy a kegyelem ajtaján kopogtassanak a hála kezével. Persze, csak akkor, ha a gondatlanság még nem tette tönkre teljesen a szívüket.
(Said Nursi)
Az emberi lélek gondatlanságában és óvatlanságában hajlamos elfeledkezni magáról. Nem látja saját magában az esendőséget, a szükséget és a tökéletlenséget, és nem is akarja látni. És nem gondol arra, hogy mennyire gyenge, mennyire ki van téve az elmúlásnak és a katasztrófáknak, és arra sem, hogy az emberi test voltaképpen csak hús és csont, amely gyorsan elöregszik és elpusztul.
Ehelyett az alsóbb én úgy támad a világra, mintha acélból készült testben lakozna, és örök életűnek gondolná magát. Hatalmas kapzsisággal, falánksággal, szenvedélyes kötődéssel és szerelemmel veti magát a világra. Lenyűgözi bármi, amiből számára előny vagy élvezet származik. Mi több, elfelejti Teremtőjét, Aki pedig olyan tökéletes kegyelemmel gondoskodik róla, és nem gondol arra, hogy milyen eredményei lesznek evilági életének a Túlvilágon. Ehelyett a pocsékolás és a tiltott dolgok mocsarában hentereg.
A Ramadán havában végzett böjt azonban még a leggondatlanabb és legmakacsabb embert is ráébreszti gyengeségére, tehetetlenségére és szükségére. Az éhség által a gyomrukra gondolnak, megértik annak szükségleteit. Rádöbbennek, hogy mennyire tökéletlen gyenge testük, és felfogják, mennyire szükségük van a jóságra és a kegyelemre. Megtörik lelkük fennhéjázása, amely Fáraóéhoz volt hasonló, és azáltal, hogy felismerik teljes tehetetlenségüket és szükségüket, vágy támad bennük, hogy az Isteni Ítélőszéknél vegyenek menedéket. És felkészítik magukat arra, hogy a kegyelem ajtaján kopogtassanak a hála kezével. Persze, csak akkor, ha a gondatlanság még nem tette tönkre teljesen a szívüket.
(Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 6., szombat
A Ramadánról - A negyedik pont
A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség az alsóbb én fegyelmezésének szempontjából:
Az alsóbb én arra vágyik, hogy szabad és független legyen, és annak is tartja magát. Természetének megfelelően még uralomra is vágyik, és arra, hogy azt tegye, amit csak akar. Nem hajlandó beismerni, hogy valójában a Kegyelem számtalan ajándéka tartja fenn és fegyelmezi őt. És főként akkor, ha evilági javakkal és gazdagsággal bír, és még gondatlanság is bátorítja, úgy emészti fel Allah ajándékait, mint egy kapzsi, tolvaj állat.
Ezért Ramadán hónapjában minden ember alsóbb énje, a leggazdagabbtól a legszegényebbig, megértheti, hogy nem saját maga birtokolja önmagát, hanem valaki más tulajdona, hogy nem szabad, hanem rabszolga. Megérti, hogy ha nem kap parancsot, akkor még a legegyszerűbb és legkönnyebb dolgot sem teheti meg, még csak vízért sem nyújthatja ki a kezét. És így összedől képzeletbeli uralma, helyette az imához és a hálaadáshoz fordul, ami alapvető kötelessége.
(Said Nursi)
Az alsóbb én arra vágyik, hogy szabad és független legyen, és annak is tartja magát. Természetének megfelelően még uralomra is vágyik, és arra, hogy azt tegye, amit csak akar. Nem hajlandó beismerni, hogy valójában a Kegyelem számtalan ajándéka tartja fenn és fegyelmezi őt. És főként akkor, ha evilági javakkal és gazdagsággal bír, és még gondatlanság is bátorítja, úgy emészti fel Allah ajándékait, mint egy kapzsi, tolvaj állat.
Ezért Ramadán hónapjában minden ember alsóbb énje, a leggazdagabbtól a legszegényebbig, megértheti, hogy nem saját maga birtokolja önmagát, hanem valaki más tulajdona, hogy nem szabad, hanem rabszolga. Megérti, hogy ha nem kap parancsot, akkor még a legegyszerűbb és legkönnyebb dolgot sem teheti meg, még csak vízért sem nyújthatja ki a kezét. És így összedől képzeletbeli uralma, helyette az imához és a hálaadáshoz fordul, ami alapvető kötelessége.
(Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 5., péntek
A Ramadánról - Harmadik pont
A böjtölésben rejlő számos bölcsesség egyike az ember társadalmi életének szempontjából a következő:
Az emberi lények különböző anyagi helyzetbe lettek teremtve. A különbség miatt a Mindenható Allah arra szólítja fel a gazdagokat, hogy segítség a szegényeket, és hogy a böjt során tapasztalt éhség által a gazdagok igazán értsék meg, hogy milyen az éhség, amit a szegényeknek nap mint nap el kell szenvedniük. Ha nem lenne böjt, akkor sok öntelt gazdag ember nem lenne képes megérteni, hogy milyen nyomorúságos is az éhség és a szegénység, és hogy mennyire szükségük van az együttérzésre azoknak, akiknek el kell ezeket szenvedniük.
Az embertársaink iránti együttérzés az igazi hála alapvető feltétele. Bárki legyen is az ember, mindig van valaki, aki bizonyos tekintetben szegényebb nála. Kötelessége tehát együttérzést mutatni ez iránt az ember iránt. Ha neki magának nem kellene megtapasztalnia az éhséget, nem tudná megadni embertársának azt a segítséget, amit együttérzésből fel kell ajánlania. És ha mégis meg tudná, az igencsak tökéletlen segítség lenne, mivel ő maga nem tapasztalta meg igazából az éhség állapotát.
(Said Nursi)
Az emberi lények különböző anyagi helyzetbe lettek teremtve. A különbség miatt a Mindenható Allah arra szólítja fel a gazdagokat, hogy segítség a szegényeket, és hogy a böjt során tapasztalt éhség által a gazdagok igazán értsék meg, hogy milyen az éhség, amit a szegényeknek nap mint nap el kell szenvedniük. Ha nem lenne böjt, akkor sok öntelt gazdag ember nem lenne képes megérteni, hogy milyen nyomorúságos is az éhség és a szegénység, és hogy mennyire szükségük van az együttérzésre azoknak, akiknek el kell ezeket szenvedniük.
Az embertársaink iránti együttérzés az igazi hála alapvető feltétele. Bárki legyen is az ember, mindig van valaki, aki bizonyos tekintetben szegényebb nála. Kötelessége tehát együttérzést mutatni ez iránt az ember iránt. Ha neki magának nem kellene megtapasztalnia az éhséget, nem tudná megadni embertársának azt a segítséget, amit együttérzésből fel kell ajánlania. És ha mégis meg tudná, az igencsak tökéletlen segítség lenne, mivel ő maga nem tapasztalta meg igazából az éhség állapotát.
(Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
2008. szeptember 4., csütörtök
A Ramadánról - A második pont
A Ramadán böjtjében rejlő számos bölcsességre példa az Allah kegyelméért és ajándékaiért érzett hála kimutatása.
Mint azt az Első Szóban kijelentettük, meg kell fizetnünk az árat azért az ételélt, amit a felszolgálók tálcán hoznak nekünk a királyi konyháról. De azt gondolni, hogy a tálcavivőnek adott fizetséggel megfeleltünk a hála kötelességének, igen nagy ostobaság.
A Mindenható Allah sokféle ajándékot juttatott az embereknek ezen a világon, amiért hálát kíván cserébe – ezzel fizethetjük meg az ajándékok árát. Az ajándék látszólagos forrása vagy előidézője nem más csupán, mint tálcavivő. Mégis nekik fizetünk, és irántuk érzünk hálát, pedig nem ők érdemlik azt, mégis őket tiszteljük és nekik mondunk köszönetet. A Kegyelem valódi Kiárasztója pedig végtelenül jobban megérdemli ezt a hálát, mint a látszólagos ok vagy forrás, ami csupán közvetítő eszközként szerepel. Ha Allahnak adunk hálát, az tehát azt jelenti, hogy elismerjük, hogy a kegyelem ajándékai tőle származnak, hogy értékeljük hasznosságukat, és elismerjük, hogy nagyon is szükségünk van rájuk.
A böjt Ramadán idején a mély, komoly és általános hála kulcsa. Az év többi napján azok, akik nem látnak szükséget semmiben, nem érzik át a kegyelem értékét, mert nem tapasztalják meg a valódi éhséget. Akinek tele van a gyomra, főleg, ha gazdag is, nem értik, milyen hatalmas kegyelem rejlik egyetlen darab száraz kenyérben is. De amikor eljön a böjt megtörésének ideje, akkor az íze tanúsítja, hogy a hívőknek még a száraz kenyér is a lehető legértékesebb Isteni Kegyelem. Ramadán idején mindenki, a leggazdagabb uralkodótól a legszegényebb szolgáig, egyféleképpen tanúsítja háláját azáltal, hogy megérti az Isteni Kegyelem értékét.
Továbbá, mivel a nap során tilos az evés, az ember megérti: „Ezek az ajándékok nem az enyémek. Valaki más tulajdonai. Nem nyúlok hát hozzájuk, amíg meg nem kapom az Ő parancsát és engedélyét”. Az ember felismeri, hogy a kegyelem valóban kegyelem, az ajándék valóban ajándék, és hálás lesz érte. Így hát a böjt sok tekintetben a hálaadás kulcsa, a hála pedig az ember alapvető kötelessége.
(Bediuzzaman Said Nursi)
Mint azt az Első Szóban kijelentettük, meg kell fizetnünk az árat azért az ételélt, amit a felszolgálók tálcán hoznak nekünk a királyi konyháról. De azt gondolni, hogy a tálcavivőnek adott fizetséggel megfeleltünk a hála kötelességének, igen nagy ostobaság.
A Mindenható Allah sokféle ajándékot juttatott az embereknek ezen a világon, amiért hálát kíván cserébe – ezzel fizethetjük meg az ajándékok árát. Az ajándék látszólagos forrása vagy előidézője nem más csupán, mint tálcavivő. Mégis nekik fizetünk, és irántuk érzünk hálát, pedig nem ők érdemlik azt, mégis őket tiszteljük és nekik mondunk köszönetet. A Kegyelem valódi Kiárasztója pedig végtelenül jobban megérdemli ezt a hálát, mint a látszólagos ok vagy forrás, ami csupán közvetítő eszközként szerepel. Ha Allahnak adunk hálát, az tehát azt jelenti, hogy elismerjük, hogy a kegyelem ajándékai tőle származnak, hogy értékeljük hasznosságukat, és elismerjük, hogy nagyon is szükségünk van rájuk.
A böjt Ramadán idején a mély, komoly és általános hála kulcsa. Az év többi napján azok, akik nem látnak szükséget semmiben, nem érzik át a kegyelem értékét, mert nem tapasztalják meg a valódi éhséget. Akinek tele van a gyomra, főleg, ha gazdag is, nem értik, milyen hatalmas kegyelem rejlik egyetlen darab száraz kenyérben is. De amikor eljön a böjt megtörésének ideje, akkor az íze tanúsítja, hogy a hívőknek még a száraz kenyér is a lehető legértékesebb Isteni Kegyelem. Ramadán idején mindenki, a leggazdagabb uralkodótól a legszegényebb szolgáig, egyféleképpen tanúsítja háláját azáltal, hogy megérti az Isteni Kegyelem értékét.
Továbbá, mivel a nap során tilos az evés, az ember megérti: „Ezek az ajándékok nem az enyémek. Valaki más tulajdonai. Nem nyúlok hát hozzájuk, amíg meg nem kapom az Ő parancsát és engedélyét”. Az ember felismeri, hogy a kegyelem valóban kegyelem, az ajándék valóban ajándék, és hálás lesz érte. Így hát a böjt sok tekintetben a hálaadás kulcsa, a hála pedig az ember alapvető kötelessége.
(Bediuzzaman Said Nursi)
Címkék:
Bediuzzaman,
böjt,
Ramadán,
Said Nursi
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


