A vezetésről

Abu Músza al-Asari (r.a.) beszélte el, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta:

„ A vezetést és a tudást, amellyel engem Allah elküldött, az esőhöz hasonlíthatnám. Az eső lehull a földre, és a föld egy része termékeny. Elnyeli az esővizet, a száraz fű kizöldül, és növények sarjadnak. A föld más része eltárolja a vizet, és Allah ezt az emberiség javára fordítja, mert az összegyűlt vízből ihatnak, itathatják az állataikat és öntözhetik földjeiket a szárazságban. De az esővíz aláhullik olyan széles, határtalan síkságra is, amely sem növényeket nem hajt, sem a vizet el nem tárolja. Ilyenek az emberek is, azok, akik megértik a vallást, amelyet Allah küldött le nekik általam, és előnyük származik belőle, és azok, akik megtanulják, s másoknak is megtanítják. A többiek pedig azok, akik nem emelték fel a fejüket, és nem figyelnek, s nem is fogadják el Allah vezetését, amelyet nekik általam küldött.”

(Bukhari, Ilim 20; Muslim, Fezail 15)

Magyarázat

A „vezetésnek” fordított arab szó a „hidajet”, ami a helyes út keresését, a helyes útra való lépést jelenti, azt, hogy Allah valakinek szívébe ülteti a vágyat, hogy az igaz utat megtalálja, ugyanakkor az igaz vallást, az Iszlámot is jelenti. Általános értelemben minden, a jóra vezető dolgot jelent. Hiszen a jó és az igazság azon dolgok összessége, amelyeket az Iszlám mutat és tanít nekünk. A Mindenható Allah az elküldött próféták által mindig a jóra és helyesre vezette az embereket, és távol akarta tartani őket a rossztól és helytelentől. A Kegyes Korán számos ájája is utal erre:

„És ami Thamúdot illeti, vezettük őket, de ők jobban szerették a vakságot a vezetésnél, így a megalázó büntetés villámcsapása ragadta meg őket azért, amit megkerestek.” (Korán, A részletesen megmagyarázott 41:17)

„Bizony, nem vezetheted azt, akit szeretsz, hanem Allah vezeti azt, akit Ő akar. És Ő a legjobb Ismerője a vezetetteknek.” (Korán, A történet 28:56)

Ezek az áják megmagyarázzák, hogy mit jelent a vezetés, és milyen jellemzői vannak.

A hadíszban szereplő tudás magába foglalja a nyilvánvaló és a rejtett tudományokat is. A vezetés a tudás, tanulás és megértés első lépése. Ezért még a tudás előtt szükség van rá. A tudás abból a megértésből és felfogásból származik, amit Allah ad az embernek. A marifet (ismerés) pedig a tudás után következik, és annál magasabb rendű tulajdonság: azt jelenti, hogy a tudóban megvan a megkülönböztetés képessége, vagyis a tudás fajtáit meg tudja különböztetni egymástól.

Mint sok más hadíszban, Allah Küldötte (s.a.w.) itt is hasonlat segítségével magyaráz el egy nagyon fontos témát. Hiszen a hasonlat segít abban, hogy könnyebben megérthessük és megjegyezhessük az elhangzottakat. Ugyanakkor ékesszólása és kiemelkedő megfogalmazása segítségével mély jelentéseket tudott szavakba foglalni.

Allah Küldötte (s.a.w.) az általa elhozott vezetést és tudást az esőhöz hasonlította. Amikor a föld kiszáradt, a fák és más növények szomjaznak, a bőséges eső feléleszti a földet, mintha csak új életet adna neki. A tudatlanságba, barbárságba, sötétségbe és erkölcstelenségbe süllyedt emberiség ugyanígy várta egy próféta, a vezetés elhozó kalauz, útmutató és az utat lámpásként megvilágító küldött eljövetelét. A Mohammed Próféta (s.a.w.) által elhozott tudás és vezetés úgy élesztette újjá az emberek szívét és lelkét, ahogy a bőséges eső a kiszáradt földet. Ahogy az eső feléleszti a halott földet, úgy éleszti fel az Iszlám vezetése a szíveket és lelkeket. Ahogy az eső aláhull a halott földre, úgy ereszkedik le az égből a földre a halott szíveket feltámasztó isteni kinyilatkoztatás. Ezért hát azok a szívek, amelyek kiveszik részüket az Iszlám által elhozott vezetésből és tudásból, élnek, de a többi szív mind halott. Röviden ez a jelentése Allah Küldötte (s.a.w.) gyönyörű hasonlatának.

Azonban a hasonlat jelentésének itt még nincs vége. A föld, ahová az eső lehullik, többféle lehet. Nem minden föld adja ugyanazt a termést, nem minden földből származik ugyanakkora haszna az embereknek.

Vannak olyan területek, ahol a föld különösen termékeny. Elnyeli az esővizet, és bőséges, gazdag termést hoz általa, így az embereknek nagy haszna származik belőle. Azok a hívők, akik elfogadják a Mohammed Próféta (s.a.w.) által elhozott vallást, nekik maguknak hasznuk származik belőle, és másoknak is hasznára válnak, az ilyen földekhez hasonlóak.

Van olyan föld is, amely sziklás, köves, és elnyeli a vizet, de el is tárolja. Ezen a földön, bár nem nőnek növények, de a bennük összegyűlt vízből az emberek ihatnak, itathatják a jószágaikat és öntözhetik a földjeiket. Az ilyen föld is hasznos. Erre a földre hasonlítanak azok a hívők, akik elfogadják az Allah Küldötte (s.a.w.) által elhozott vezetést és tudást, s másoknak is továbbadják azt.

Azok pedig, akik nem fogadják el az Iszlám megtestesítette tudást és vezetést, olyanok, mint a föld, amely elnyeli az esőt, de nem terem növényeket, és a vizet sem tárolja el az emberek hasznára – olyanok, mint a pusztaság és a sivatagok.

Ahogy az Allah által a Prófétánkon (s.a.w.) keresztül elküldött vezetést elfogadó emberek sem ugyanolyanok, úgy vannak olyanok is, akik elutasítják ezt a vezetést és tudást. Az Allah által elküldött isteni kinyilatkoztatás, vagyis a Kegyes Korán minden emberhez szól, és minden ember szeme előtt küldetett le. Voltak, akik hittek benne, és voltak, akik nem. És a Társak, akik a vezetés elfogadták, szintén különböztek a tudásuk és megértésük szintjét, fokozatát tekintve. Hiszen ahogy az emberek fizikai tulajdonságaikat tekintve különböznek, úgy különbözőek az értelmi képességeik, felfogóképességük és megértésük is. Ez teljesen természetes dolog. Egy társadalomban vannak vezetők és vezetettek, tanítók és tanítványok, gazdagok és szegények is. Így lehetséges a társadalmon belüli együttműködés kialakítása és a társadalom működésének fenntartása.

A tudás tanítása és tanulása, az emberek vezetésének eszköze lenni a legmagasabb rendű tulajdonságok közé tartozik. Ezért vannak a hívők a világon. Hiszen a világon minden ideiglenes, mulandó, ami maradandó, az a Mindenható Allah megelégedése, és az Ő megelégedésének megfelelő élet.