2008. augusztus 29., péntek

Tiszta szándék

"Az igazság népe közötti ellentét nem a lelkesedés vagy az elkötelezettség hiánya miatt van, és a tévelygők népe közötti egyetértés sem a magasabb rendű célok vagy szívbéli lelkesedés eredménye. Az igazság népét a lelkesedés és értékes érzelmek nem megfelelő felhasználására ösztönző ok a túlvilági jutalom reménye – ami egyébként dicséretre méltó tulajdonság – és a Túlvilággal kapcsolatos kötelességek rendkívüli tisztelete. Az így gondolkodó hívő azt gondolja magában: „Hadd szerezzem meg ezt a jutalmat is, hadd vezessem ezeket az embereket, hallgassanak csak rám ők is”, és ezzel a nézőponttal voltaképpen igaz testvérének riválisává válik, akinek pedig oly nagy szüksége lenne szeretetre, támogatásra, testvériségre és segítségre. És azt gondolva magában: „Miért hozzá mennek a tanítványaim? Nekem miért nincs olyan sok tanítványom, mint neki?”, az ilyen ember áldozatul esik saját önzésének, az ambíció nehezen gyógyítható betegségének, elveszíti őszinte, tiszta szándékát, és megnyílik előtte a képmutatás ajtaja.
Ennek a hibának, ennek a sebnek, a lélek eme félelmetes betegségének a gyógyszere az az alapelv, hogy „a Mindenható Allah megelégedését csak őszinte, tiszta szándékkal és hittel lehet elnyerni”, és nem azzal, ha az embernek több tanítványa, követője vagy nagyobb sikerei vannak. Mert ezek mind a Mindenható Allah akaratától függnek – nem lehet igényt tartani rájuk, hanem a Mindenható Allah annak adja meg, akinek akarja. Néha egyetlen szó valaki megváltását eredményezi, és ezzel Allah megelégedését. A mennyiségre nem kell különösebben odafigyelni, mert lehetséges, hogy egyetlen embert az igazságra vezetni ugyanolyan értékes Allah előtt, mint ezret. És az őszinte, tiszta szándék és hit azt jelenti, hogy a hívő azt kívánja, hogy a muszlimoknak mindenhol, mindenki munkájából előnyük származzék. Azt gondolni: „Tanuljanak csak tőlem, és kapjam csak én a jutalmat”, nem más, mint az alsóbb én csapdája.
Ó, ember, aki annyira vágysz a túlvilági jutalomra és az azt eredményező cselekedetekre! Voltak próféták, akiknek alig volt néhány követőjük, és mégis megkapták a prófétaság áldott kötelességéből származó végtelen jutalmat. Az igazi siker nem az, ha az ember sok tanítványt és követőt szerez, hanem az, ha megszerzi a Mindenható Allah megelégedését. Minek képzeled magad, amikor azt mondod, „rám hallgasson mindenki!”, és elfeledkezel valódi szerepedről, és beleavatkozol abba, ami kizárólag a Mindenható Allahra tartozik? Hogy cselekedeteid elfogadtassanak, és hogy az emberek köréd gyűljenek – ez csak a Mindenható Allahra tartozik. Te foglalkozz csak azzal, ami a te dolgod, ami rád tartozik, és ne avatkozz Allah ügyeibe."
(Bediuzzaman Said Nursi)

Nincsenek megjegyzések: