A zarándoklat, amely Ábrahám (a.s.) és Iszmail (a.s.) szilárd hitének és bizalmának szimbóluma, belépés a kegyelem és alávettség birodalmába, és eltávolodás az emberi vágyaktól. A zarándoklat idején a zarándokok ihramot viselnek: két egyszerű, szegetlen fehér leplet. Nem viselnek fejfedőt vagy lábbelit. Ez emlékezteti a zarándokot az Allahhoz való viszonyára – hogy Teremtőjének alázatos szolgája. Arra is emlékeztet, hogy halálunk után egyszerű fehér lepelbe csavarnak mindenkit – kedvenc, drága ruháinkat itt kell hagynunk, ebben a világban.
A zarándokoknak nem szabad növényeket letépniük, sőt, még bogarakat agyoncsapniuk sem. A becstelenség és büszkélkedés is tilos a zarándoklat során. Nem marad más, csak a szeretet és kedvesség a teremtés iránt, a Teremtő megelégedését keresve.
A zarándokok istenszolgálata azt jelképezi, hogy a Mindenható Allahra való hagyatkozás, a Neki való alávetettség és a Benne való bizalom által megbocsátást nyerhetünk bűneinkért.
(Osman Nuri Topbas: Az isteni szeretet titka)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése