2008. szeptember 11., csütörtök

A Ramadánról - A nyolcadik pont

A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája az ember személyes életére vonatkoztatva:
A Ramadán a legfontosabb, gyógyító fizikai és lelki diéta. Ha az ember annyit eszik és iszik, amennyit csak az alsóbb énje kíván, az az ember fizikai létezésére nézve is káros, és ha válogatás nélkül veti magát mindenre, legyen az akár megengedett, akár tiltott, az beszennyezi a lelki életét is. Az ilyen alsóbb én nehezen engedelmeskedik a szívnek és a léleknek. Akaratosan saját kezébe veszi a gyeplőt, és ha az ember nem tud uralkodni felette, ő fog uralkodni az ember felett. De Ramadánban a böjt alatt hozzászokik egyfajta diétához. Próbálja megfegyelmezni magát, és próbál engedelmeskedni a parancsnak.
Továbbá nem fog betegséget okozni annak a szerencsétlen, gyenge gyomornak azzal, hogy teletömi étellel, mielőtt az még az előző adagot megemésztette volna. És azzal, hogy ha azt parancsolják, felhagy még a megengedett cselekedetekkel is, megtanul engedelmeskedni a Shari’a törvényeinek és a józan észnek, és később el fogja kerülni a törvénytelen cselekedeteket. Nem fog azzal próbálkozni, hogy a lelki életet tönkretegye.
Az emberiség nagy része gyakran szenved éhségtől. Ezért minden embernek szüksége van az éhségre és az önfegyelemre, amelyek segítenek a türelem és állhatatosság elérésében. A Ramadán idején végzett böjtben az ember türelmesen viseli az éhséget 15 órán keresztül, vagy akár 24 órán keresztül is, ha nem evett hajnal előtt, ez pedig fegyelemre tanítja. Azt is mondhatjuk hát, hogy a böjt kigyógyít a türelmetlenségből és állhatatlanságból, amelyek pedig egyébként megduplázzák az embert ért megpróbáltatásokat.
A gyomor gyárának sok munkása van, és sok emberi szerv áll vele kapcsolatban. Ha az alsóbb én napközben nem tartóztatja meg magát szokásos cselekedeteitől egy hónapon keresztül, akkor elvonja a gyár munkásainak és a többi szervnek a figyelmét a saját feladatukról. Saját magával foglalja le őket, hogy az ő uralma alatt maradjanak. Figyelmüket folyton saját magára vonja, elfeledtetve velük magasabb szintű kötelességüket. Ezért van az, hogy az évszázadok során azok, akik a legközelebb álltak Allahhoz, hozzászoktak ahhoz, hogy az önfegyelemhez és a mértékletes evéshez-iváshoz szoktassák magukat, hogy ezzel is tökéletesebbé váljanak.
És a Ramadán havi böjt alatt ezek a munkások megértik, hogy nem csak a gyár számára lettek teremtve. A többi szerv pedig, ahelyett, hogy a gyár alantas örömeiben tobzódna, lelki és angyali örömökkel telik el, ezekre függeszti tekintetét. Ezért van az, hogy a hívők Ramadánban azt tapasztalják, hogy világosabban gondolkodnak, tetteik gyümölcsözőbbek, és saját szintjüknek megfelelő lelki örömökben van részük. Énjük magasabb szintű része, a szív, a lélek, az elme sokat fejlődik ebben az áldott hónapban a böjtölés által. Ártatlan örömmel nevetnek, annak ellenére, hogy a gyomor zokog.
(Bediuzzaman Said Nursi)

2008. szeptember 10., szerda

A Ramadánról - A hetedik pont

A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája, az emberiség javára való tekintettel, akik azért jönnek erre a világra, hogy a Túlvilágra való készleteket termeljenek és szerezzenek meg:
A cselekedetek ezerszeresen jutalmaztatnak Ramadán idején. Egy hadísz szerint a Bölcs Korán minden egyes betűje tíz jutalmat rejt magában, és tíz gyümölcsöt fog teremni a Túlvilágon. Ramadán idején a szavak nem tíz, hanem ezer gyümölcsöt teremnek, egyes áják pedig, mint például a Trón ája (2:255), szavanként több ezret, Ramadán péntekjein pedig még többet. Az Elrendelés Éjszakáján pedig minden szó harmincezer jutalmat terem.
A Bölcs Korán, amelynek szavai akár harmincezer örökkévaló gyümölcsöt is teremhetnek, olyan tehát, mint egy fénylő tulipánfa, amely Ramadán idején az örökkévaló gyümölcsök ezreit termi a hívők számára. Vedd hát szemügyre ezt az áldott, örök hasznot hozó ajándékot, és értsd meg, micsoda veszteséget szenvednek el azok, akik nem fogják fel ezeknek a szavaknak az értékét.
Egyszerűen kifejezve, Ramadán hónapja óriási hasznot hozó kiállítás és vásár azoknak, akik a Túlvilágra gyűjtenek. A legtermékenyebb szántó azoknak, akik a Túlvilágon szeretnének aratni. A tettek úgy szöknek szárba és hoznak gyümölcsöket, akár a növények a májusi eső után. Olyan ez a hónap, mint egy fényes, áldott ünnep, amelyen az emberiség felvonultathatja imádatát az Isteni Uralkodó színe előtt. Mivel ez így van, az embereknek megparancsoltatott a böjt, nehogy elővigyázatlanul az ösztönén állati igényeivel, például az evéssel és ivással foglalkozzanak. Mert azáltal, hogy időlegesen az állatiasság és az evilági szükségletek fölé emelkedik, az ember megközelíti az angyali állapotot, és nyertes lesz a Túlvilágért folytatott alkuban.
Egyetlen Ramadán egy nyolcvan év hosszú élet gyümölcseit teremheti meg. Az a tény, hogy a Korán szerint az Elrendelés Éjszakája többet ér, mint ezer hónap, elégséges bizonyíték erre.
A legkiválóbb böjt az, ha az emberi szervek és érzékek, a szem, a fül, a szív és a gondolatok együtt böjtölnek a gyomorra. Ez azt jelenti, hogy megtartóztatjuk őket a törvénytelen és közönséges dolgoktól, és mindegyiket imádságra ösztönözzük.
Például a nyelvet úgy késztethetjük böjtre, hogy megtiltjuk neki, hogy hazudjék, rágalmazzon és obszcén kifejezéseket használjon. Helyette foglaljuk le a Korán olvasásával, imádkozással, Allah Neveinek említésével, áldás kérésével Allah Küldöttére – Allah áldja meg és adjon neki békességet – és a bűnbocsánatért való fohászkodással. A szemek böjtje az, ha nem tekintenek az ellenkező nem tiltott rokonsági fokon kívül eső képviselőire, a füleké az, ha tartózkodnak a tiltott dolgok hallgatásától. Az is a böjthöz tartozik, ha szemünkkel és fülünkkel a tanulásra, az igazságra és a Korán szavaira figyelünk. Voltaképpen, mivel a gyomor a legnagyobb üzem az emberi testben, ha ezt felmentjük szokásos munkája alól, és szabadságra küldjük, a többi kisebb szerv már könnyedén követi.

2008. szeptember 8., hétfő

A Ramadánról - A hatodik pont

A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája, a Bölcs Korán kinyilatkoztatásának szempontjából, tekintettel arra a tényre, hogy Ramadán hónapja bírt a legnagyobb fontossággal a kinyilatkoztatás során:
Mivel a Bölcs Korán kinyilatkoztatása Ramadán hónapjában kezdődött, a legjobb viselkedésre vall elcsendesíteni az alantas testi vágyakat, és az angyali állapotra emlékezve tartózkodni az ételtől és az italtól, hogy mi is megszerezhessük azt a mennyei címet, azt az áldott helyet. És úgy olvasni és hallgatni a Koránt, mintha most fedetne fel. Úgy figyelni az Isteni Kinyilatkoztatásra, mintha az ebben a pillanatban történne, vagy mintha Allah legnemesebb Küldöttétől – Allah áldja meg és adjon neki békességet – hallanánk, vagy éppen Gábriel angyaltól, vagy magától az idők kezdete előttől fogva létező Beszélőtől – ezáltal ugyanazt a magasabb rendű állapotot érhetjük el. És ha így cselekszünk, olyanok vagyunk, mint a tolmácsok, mások figyelmét is felhívjuk arra, hogy hallgassák, és bizonyos szinten képviseljük is a Koránban rejlő bölcsességet.
Valójában az egész Iszlám világ egyfajta mecsetté alakul Ramadán idején. És ennek a hatalmas mecsetnek minden sarkán emberek milliói, akik kívülről tudják a Korán egészét vagy részeit, hívják a föld lakóit arra, hogy a mennyei kinyilatkoztatást hallgassák. Minden Ramadán fényesen demonstrálja ezt az áját: „Ramadán a hónap, amikor a Korán leküldetett”. Ez bizonyítja, hogy a Ramadán a Korán hónapja. A hatalmas gyülekezet egy része tisztelettel hallgatja a Korán olvasóit, mások pedig magukban olvassák.
Ha az ember egy ilyen áldott mecsetben tartózkodva alsóbb énjének alantas vágyait követi, és evéssel vagy ivással töri meg ennek az állapotnak az áldott fényét, az valóban megvetendő cselekedet, amely elkövetőjét méltán teszi a mecsetben lévő gyülekezet lenézésének tárgyává. És ugyanígy, akik ellenzik a Ramadán idején végzett böjtöt, joggal vívják ki az egész Iszlám világ megvetését.
(Bediuzzaman Said Nursi)

2008. szeptember 7., vasárnap

A Ramadánról - Az ötödik pont

A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség egyik példája, az alsóbb én viselkedésének javítása és lázadásának letörése szempontjából:
Az emberi lélek gondatlanságában és óvatlanságában hajlamos elfeledkezni magáról. Nem látja saját magában az esendőséget, a szükséget és a tökéletlenséget, és nem is akarja látni. És nem gondol arra, hogy mennyire gyenge, mennyire ki van téve az elmúlásnak és a katasztrófáknak, és arra sem, hogy az emberi test voltaképpen csak hús és csont, amely gyorsan elöregszik és elpusztul.
Ehelyett az alsóbb én úgy támad a világra, mintha acélból készült testben lakozna, és örök életűnek gondolná magát. Hatalmas kapzsisággal, falánksággal, szenvedélyes kötődéssel és szerelemmel veti magát a világra. Lenyűgözi bármi, amiből számára előny vagy élvezet származik. Mi több, elfelejti Teremtőjét, Aki pedig olyan tökéletes kegyelemmel gondoskodik róla, és nem gondol arra, hogy milyen eredményei lesznek evilági életének a Túlvilágon. Ehelyett a pocsékolás és a tiltott dolgok mocsarában hentereg.
A Ramadán havában végzett böjt azonban még a leggondatlanabb és legmakacsabb embert is ráébreszti gyengeségére, tehetetlenségére és szükségére. Az éhség által a gyomrukra gondolnak, megértik annak szükségleteit. Rádöbbennek, hogy mennyire tökéletlen gyenge testük, és felfogják, mennyire szükségük van a jóságra és a kegyelemre. Megtörik lelkük fennhéjázása, amely Fáraóéhoz volt hasonló, és azáltal, hogy felismerik teljes tehetetlenségüket és szükségüket, vágy támad bennük, hogy az Isteni Ítélőszéknél vegyenek menedéket. És felkészítik magukat arra, hogy a kegyelem ajtaján kopogtassanak a hála kezével. Persze, csak akkor, ha a gondatlanság még nem tette tönkre teljesen a szívüket.
(Said Nursi)

2008. szeptember 6., szombat

A Ramadánról - A negyedik pont

A Ramadán idején végzett böjtben rejlő bölcsesség az alsóbb én fegyelmezésének szempontjából:
Az alsóbb én arra vágyik, hogy szabad és független legyen, és annak is tartja magát. Természetének megfelelően még uralomra is vágyik, és arra, hogy azt tegye, amit csak akar. Nem hajlandó beismerni, hogy valójában a Kegyelem számtalan ajándéka tartja fenn és fegyelmezi őt. És főként akkor, ha evilági javakkal és gazdagsággal bír, és még gondatlanság is bátorítja, úgy emészti fel Allah ajándékait, mint egy kapzsi, tolvaj állat.
Ezért Ramadán hónapjában minden ember alsóbb énje, a leggazdagabbtól a legszegényebbig, megértheti, hogy nem saját maga birtokolja önmagát, hanem valaki más tulajdona, hogy nem szabad, hanem rabszolga. Megérti, hogy ha nem kap parancsot, akkor még a legegyszerűbb és legkönnyebb dolgot sem teheti meg, még csak vízért sem nyújthatja ki a kezét. És így összedől képzeletbeli uralma, helyette az imához és a hálaadáshoz fordul, ami alapvető kötelessége.
(Said Nursi)

2008. szeptember 5., péntek

A Ramadánról - Harmadik pont

A böjtölésben rejlő számos bölcsesség egyike az ember társadalmi életének szempontjából a következő:
Az emberi lények különböző anyagi helyzetbe lettek teremtve. A különbség miatt a Mindenható Allah arra szólítja fel a gazdagokat, hogy segítség a szegényeket, és hogy a böjt során tapasztalt éhség által a gazdagok igazán értsék meg, hogy milyen az éhség, amit a szegényeknek nap mint nap el kell szenvedniük. Ha nem lenne böjt, akkor sok öntelt gazdag ember nem lenne képes megérteni, hogy milyen nyomorúságos is az éhség és a szegénység, és hogy mennyire szükségük van az együttérzésre azoknak, akiknek el kell ezeket szenvedniük.
Az embertársaink iránti együttérzés az igazi hála alapvető feltétele. Bárki legyen is az ember, mindig van valaki, aki bizonyos tekintetben szegényebb nála. Kötelessége tehát együttérzést mutatni ez iránt az ember iránt. Ha neki magának nem kellene megtapasztalnia az éhséget, nem tudná megadni embertársának azt a segítséget, amit együttérzésből fel kell ajánlania. És ha mégis meg tudná, az igencsak tökéletlen segítség lenne, mivel ő maga nem tapasztalta meg igazából az éhség állapotát.
(Said Nursi)

2008. szeptember 4., csütörtök

A Ramadánról - A második pont

A Ramadán böjtjében rejlő számos bölcsességre példa az Allah kegyelméért és ajándékaiért érzett hála kimutatása.
Mint azt az Első Szóban kijelentettük, meg kell fizetnünk az árat azért az ételélt, amit a felszolgálók tálcán hoznak nekünk a királyi konyháról. De azt gondolni, hogy a tálcavivőnek adott fizetséggel megfeleltünk a hála kötelességének, igen nagy ostobaság.
A Mindenható Allah sokféle ajándékot juttatott az embereknek ezen a világon, amiért hálát kíván cserébe – ezzel fizethetjük meg az ajándékok árát. Az ajándék látszólagos forrása vagy előidézője nem más csupán, mint tálcavivő. Mégis nekik fizetünk, és irántuk érzünk hálát, pedig nem ők érdemlik azt, mégis őket tiszteljük és nekik mondunk köszönetet. A Kegyelem valódi Kiárasztója pedig végtelenül jobban megérdemli ezt a hálát, mint a látszólagos ok vagy forrás, ami csupán közvetítő eszközként szerepel. Ha Allahnak adunk hálát, az tehát azt jelenti, hogy elismerjük, hogy a kegyelem ajándékai tőle származnak, hogy értékeljük hasznosságukat, és elismerjük, hogy nagyon is szükségünk van rájuk.
A böjt Ramadán idején a mély, komoly és általános hála kulcsa. Az év többi napján azok, akik nem látnak szükséget semmiben, nem érzik át a kegyelem értékét, mert nem tapasztalják meg a valódi éhséget. Akinek tele van a gyomra, főleg, ha gazdag is, nem értik, milyen hatalmas kegyelem rejlik egyetlen darab száraz kenyérben is. De amikor eljön a böjt megtörésének ideje, akkor az íze tanúsítja, hogy a hívőknek még a száraz kenyér is a lehető legértékesebb Isteni Kegyelem. Ramadán idején mindenki, a leggazdagabb uralkodótól a legszegényebb szolgáig, egyféleképpen tanúsítja háláját azáltal, hogy megérti az Isteni Kegyelem értékét.
Továbbá, mivel a nap során tilos az evés, az ember megérti: „Ezek az ajándékok nem az enyémek. Valaki más tulajdonai. Nem nyúlok hát hozzájuk, amíg meg nem kapom az Ő parancsát és engedélyét”. Az ember felismeri, hogy a kegyelem valóban kegyelem, az ajándék valóban ajándék, és hálás lesz érte. Így hát a böjt sok tekintetben a hálaadás kulcsa, a hála pedig az ember alapvető kötelessége.
(Bediuzzaman Said Nursi)

2008. szeptember 3., szerda

A Ramadánról - Első pont

A következő néhány napban Bediuzzaman Said Nursi Ramadánról szóló írását olvashatjátok ittn insallah. Kilenc pontban foglalja össze a Ramadánban rejlő bölcsességeket és áldásokat, tehát kilenc részletben fogom feltenni a blogra.

Ramadán hónapjáról
A böjt Ramadán idején az Iszlám öt alappillérének egyike. És hasonlóképpen az Iszlám egyik legfontosabb ismertetőjele és feltétele is.
A Ramadán böjtje számos célt és bölcsességet rejt magában, amelyek részben a Mindenható és Dicsőséges Allah uralmával, és az Isteni Kegyelem iránti hálával, részben az emberi társadalommal, az egyes ember életével és az alsóbb én megrendszabályozásával kapcsolatosak. A böjtben rejlő bölcsesség példáit a következőkben foglalhatjuk össze:
A Mindenható Allah a föld felszínét terített asztalhoz tette hasonlóvá, amely borítva van az Ő kegyelmével, mindenféle formában, amit az ember nem is várna. Ebben is az Ő Uralmának, Kegyelmének és Irgalmának tökéletessége nyilvánul meg. Az emberi lények azonban képtelenek világosan felfogni ezt, az ok és a cél logikája eltűnik az emberi óvatlanság takarója alatt, és hajlamosak elfeledkezni róla. Ramadán hónapjában azonban a hívők társadalma jól szervezett hadsereghez válik hasonlóvá. Ahogy közelít a naplemente, az emberek tiszteletteljes magatartást tanúsítanak, mintha az idők kezdette előtt létező Uralkodó vacsorájára lennének hivatalosak, mintha a parancsot és engedélyt várnák: ülj le és egyél. A mindent átfogó kegyelemre áhítatos, általános, alázatos imádattal válaszolnak. Vajon aki nem kíván részt venni egy ilyen magasabb rendű imádati formában, vagy részesülni ebből a nemes kegyelemből, nevezhető-e egyáltalán embernek?
Said Nursi

2008. szeptember 2., kedd

A Ramadánról

Allah, a Kegyelmes és Irgalmas nevében.
„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, ahogy előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek.” (Korán, 2:183)
Dicsőség a Mindenható Allahnak, a világok Urának, az egek és a föld Teremtőjének, a Kegyelmesnek, az Irgalmasnak. És áldás és békesség az Utolsó Prófétára, a családjára és a társaira.
Kedves testvéreim, Alhamdulillah ismét elérkezett a Ramadán áldott hónapja. Ez a hónap nem egyszerűen egy név a naptárban, hanem olyan fontos és áldott időszak, amely minden muszlim ember egyik legnagyobb kincse.
A hívő ember minden erőfeszítése arra irányul, hogy közelebb kerüljön a Mindenható Allahhoz, kiérdemelje az Ő megelégedését, és elnyerje a Túlvilági Hajlékot. Ramadán hava pedig különösen jó alkalom erre.
(Ibn Omar  beszámolója alapján) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: Az Iszlám öt alapelven nyugszik: tanúsítani, hogy nincs más istenség, csak Allah, és hogy Mohammed az Ő Küldötte, megtartani a kötelező imákat, megadni a zakátot (kötelező adományt), elvégezni a Zarándoklatot, és böjtölni Ramadán havában.
A Ramadán különleges hónap. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Amikor Ramadán hónapja elkezdődik, a menny kapui megnyílnak, a Pokol kapui bezárulnak, és az ördögök leláncoltatnak.” Ahmad ibn Naqib al-Misri azt írja róla „A böjt hónapja a legjobb hónap, és a muszlimok közösségének egyik megkülönböztető jegye” .
Bárki, aki gondolkodik, láthatja hát, hogy nagy óvatlanság kihasználatlanul hagyni a Ramadán havi böjtben rejlő lehetőségeket. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A napi öt ima, a pénteki ima és a böjt Ramadánban megbocsátást nyújt a köztük elkövetett bűnökért, amennyiben valaki a súlyosabb bűnöktől tartózkodik.” Vagyis valamennyiünknek azon kell igyekeznünk, hogy úgy töltsük ezt a hónapot, hogy elnyerjük a Mindenható Allah megbocsátását és megelégedését.
Hogyan is lehetséges ez? Először is, ami a legfontosabb, ezt a hónapot minden érett korú, épelméjű, egészséges és nem utazó muszlimnak végig kell böjtölnie, akinek nincs jogos indoka a böjttől való tartózkodásra. Jogos indok a betegség, a túlzott gyengeség vagy öregség, az utazás, illetve a nők egészségével kapcsolatos dolgok (menstruáló vagy gyermekágyi vérzésben lévő nőnek tilos böjtölnie, a szoptató és terhes anyák pedig felmentést kaphatnak a böjt alól, ha a saját vagy gyermekük egészsége úgy kívánja). A böjt azt jelenti, hogy hajnalhasadástól napnyugtáig tartózkodunk az evéstől, ivástól, dohányzástól és a házasélettől.
A böjt az istenszolgálat egyik legmagasabb és legjobb módja. Ezért nem csak azt jelenti, hogy az ember nem eszik és nem iszik. Az egész viselkedésünket úgy kell alakítanunk, hogy közben tudatában vagyunk annak, hogy a Mindenható Allahot szándékozunk szolgálni. Abdul Kadir Geilani azt mondja erről:
„Biztosan hallottad a Próféta (s.a.w.) mondását: „Nem böjtöl az, aki közben testvérei húsát eszi”. A Próféta (s.a.w.) azt mondja ezzel, hogy a böjt nem csak az ételtől, italtól, és a többi, a böjtöt fizikailag megtörő tevékenységtől való tartózkodást jelenti, hanem a bűnöktől való tartózkodást is. Óvakodj a rágalmazástól, mert az úgy emészti fel a jótetteket, mint a tűz a száraz fát. Az igazak nem rágalmazók, és csekély tisztelet övezi azokat, akik rágalmazókként ismertek. Óvakodj a vággyal teli pillantástól is, mert az a bűn magvait ülteti el a szívedben, és érdemtelen eredményt hoz ezen a világon és a túlvilágon is. Tartózkodj a hamis eskütől, mert általa elveszted az áldásokat anyagi ügyeidben és vallásodban is.”
Vagyis a böjtünket igyekezzünk tökéletesíteni más jótettekkel és jó modorral is. Különösen ajánlott ebben a hónapban sokat imádkozni és adakozni. (Aisa (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) többet imádkozott Ramadánban, mint Ramadánon kívül , és (Ibn Abbasz (r.a.) beszámolója szerint) az adományai ilyenkor sűrűbbek voltak, mint a szélfútta eső . Ajánlott az éjszakai önkéntes ima, a tarawih is, amelyet bármikor végezhetünk az esti és a hajnali ima ideje között, közösségben vagy egyedül egyaránt. (Abu Huraira (r.a.) beszámolója szerint) Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Aki éjszakai szorgalmi imát végez Ramadánban, hitétől hajtva és jutalmát remélve, annak a korábbi bűnei megbocsátatnak” . Az adakozáson és az imán kívül arra is remek alkalom ez a hónap, hogy felújítsuk és megerősítsük a rokoni és baráti kapcsolatokat, hogy minél többet látogassuk muszlim testvéreinket, és közösen emlékezzünk meg a Mindenható Allahról, és jócselekedetekre intsük egymást. Ebben a hónapban különösen törekednünk kell arra, hogy a testvériség kötelékét még szorosabbra fonhassuk egymás között. Egy pillanatra se feledkezzünk meg a Mindenható Allah szavairól: "És ragaszkodjatok erősen Allah kötelékéhez, és ne oszoljatok csoportokra! És emlékezzetek Allah irántatok való kegyelmére. Emlékezzetek arra, amikor egymás ellenségei voltatok, és Ő egyetértést teremtett szíveitek között, úgy, hogy az Ő kegyelméből testvérek lettetek, és emlékezzetek, hogy a Tűz üregének szélén álltatok, és Ő megmentett benneteket." (Korán, 3:103)
A Ramadán a Korán hónapja is. Ez az a hónap, amikor az Áldott Korán első ízben leküldetett a Prófétának (s.a.w.). Ezért minden muszlimnak törekednie kell arra, hogy minél többet olvassa a Koránt, különösen ebben a hónapban. Ajánlott Ramadán során végigolvasni egyszer a Mindenható Allah Könyvét, vagyis naponta egy dzsuzt elolvasni belőle. Este, a közös iftár után, ahelyett hogy haszontalan fecsegéssel töltenénk az időt, inkább olvassuk közösen a soron következő harmincadot a Koránból, jutalmunkat várva érte a Mindenható Allahtól.
Kedves testvéreim, áldott és hasznos Ramadánt kívánok mindenkinek. Azért fohászkodom a Mindenható Allahhoz, hogy adjon nekünk áldott és gyümölcsöző Ramadánt. Adja meg nekünk, hogy az Ő kegyelme révén minél több hasznunk származzon ebből a hónapból. Adja meg, hogy ez a Ramadán is segítsen minket abban, hogy az Ő közelségébe kerülhessünk. Adja meg, hogy a szívünkben egyetértés és testvériség lakozzék, nyissa meg előttünk az Ő végtelen Kegyelmének kapuját, és vezessen minket azok útján, akiket szeret, és akik szeretik Őt.

Halima

2008. augusztus 31., vasárnap

Ramadán

Ibn Omar (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Az Iszlám öt oszlopra épül: annak tanúsítása, hogy nincs más Isten, csak Allah, és Mohammed az Ő szolgája és Küldötte, az imára, a zakát fizetésére, a Zarándoklatra Allah Házához, és a Ramadán alatti böjtre.”

Kedves testvéreim,

A Ramadán első napja idén szeptember 1. hétfő. A Mindenható Allah fogadja el a böjtünket, az imánkat, a Korán-olvasásunkat. Áldott Ramadánt mindenkinek.

2008. augusztus 29., péntek

Tiszta szándék

"Az igazság népe közötti ellentét nem a lelkesedés vagy az elkötelezettség hiánya miatt van, és a tévelygők népe közötti egyetértés sem a magasabb rendű célok vagy szívbéli lelkesedés eredménye. Az igazság népét a lelkesedés és értékes érzelmek nem megfelelő felhasználására ösztönző ok a túlvilági jutalom reménye – ami egyébként dicséretre méltó tulajdonság – és a Túlvilággal kapcsolatos kötelességek rendkívüli tisztelete. Az így gondolkodó hívő azt gondolja magában: „Hadd szerezzem meg ezt a jutalmat is, hadd vezessem ezeket az embereket, hallgassanak csak rám ők is”, és ezzel a nézőponttal voltaképpen igaz testvérének riválisává válik, akinek pedig oly nagy szüksége lenne szeretetre, támogatásra, testvériségre és segítségre. És azt gondolva magában: „Miért hozzá mennek a tanítványaim? Nekem miért nincs olyan sok tanítványom, mint neki?”, az ilyen ember áldozatul esik saját önzésének, az ambíció nehezen gyógyítható betegségének, elveszíti őszinte, tiszta szándékát, és megnyílik előtte a képmutatás ajtaja.
Ennek a hibának, ennek a sebnek, a lélek eme félelmetes betegségének a gyógyszere az az alapelv, hogy „a Mindenható Allah megelégedését csak őszinte, tiszta szándékkal és hittel lehet elnyerni”, és nem azzal, ha az embernek több tanítványa, követője vagy nagyobb sikerei vannak. Mert ezek mind a Mindenható Allah akaratától függnek – nem lehet igényt tartani rájuk, hanem a Mindenható Allah annak adja meg, akinek akarja. Néha egyetlen szó valaki megváltását eredményezi, és ezzel Allah megelégedését. A mennyiségre nem kell különösebben odafigyelni, mert lehetséges, hogy egyetlen embert az igazságra vezetni ugyanolyan értékes Allah előtt, mint ezret. És az őszinte, tiszta szándék és hit azt jelenti, hogy a hívő azt kívánja, hogy a muszlimoknak mindenhol, mindenki munkájából előnyük származzék. Azt gondolni: „Tanuljanak csak tőlem, és kapjam csak én a jutalmat”, nem más, mint az alsóbb én csapdája.
Ó, ember, aki annyira vágysz a túlvilági jutalomra és az azt eredményező cselekedetekre! Voltak próféták, akiknek alig volt néhány követőjük, és mégis megkapták a prófétaság áldott kötelességéből származó végtelen jutalmat. Az igazi siker nem az, ha az ember sok tanítványt és követőt szerez, hanem az, ha megszerzi a Mindenható Allah megelégedését. Minek képzeled magad, amikor azt mondod, „rám hallgasson mindenki!”, és elfeledkezel valódi szerepedről, és beleavatkozol abba, ami kizárólag a Mindenható Allahra tartozik? Hogy cselekedeteid elfogadtassanak, és hogy az emberek köréd gyűljenek – ez csak a Mindenható Allahra tartozik. Te foglalkozz csak azzal, ami a te dolgod, ami rád tartozik, és ne avatkozz Allah ügyeibe."
(Bediuzzaman Said Nursi)

2008. augusztus 28., csütörtök

Hadísz

Abu Huraira (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „A Legmagasztosabb Allah azt mondta: Jelen vagyok, ha szolgám Rám gondol, és vele vagyok, ha megemlékezik Rólam. Ha magában emlékezik meg Rólam, Én is magamban emlékezem meg róla, és ha társaságban emlékezik meg Rólam, Én is megemlékezem róla jobb társaságban.”

2008. augusztus 25., hétfő

Meghívó

Kedves Testvérünk/Ismerősünk!

A HANIF Iszlám Kulturális Alapítvány szeretettel meghív téged a Merlin Színházban rendezett Ramadán hónap eleji programunkra, ahol együtt törhetjük meg e áldott hónapban végzett első napi böjtünket.

Helyszín: Merlin Klub, 1052 Budapest, Gerlóczy u. 4.
Időpont: 2008. szeptember 1. hétfő, 19.15. (Naplemente, azaz böjtmegtörés ideje: 19.25)

Program:
- Böjtmegtörés (iftár)
- Naplementi ima
- Könnyed étkezés
- Rövid előadás a Ramadán hónapról és a böjtölésről

Megjegyzés: Ha az Újhold megfigyelhetőségének függvényében szeptember 1. még nem bizonyulna böjtnapnak, a programunkat ettől függetlenül is megtartjuk.

Szeretettel várunk rendezvényünkön.

2008. augusztus 24., vasárnap

Hadísz

Zaid ibn Khalid Al-Dzsuhani (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Aki enni ad a böjtölőnek, hogy az a böjtöt megtörhesse, ugyanazt a jutalmat kapja, mint a böjtölő, anélkül, hogy az utóbbi jutalma bármit is csökkenne.”

2008. augusztus 23., szombat

A testvériségről



"A társadalom életét egy sátáni csapda teszi tönkre: az, hogy nem látjuk egy hívő jó tulajdonságait annak egyetlen hibája miatt. Azok az igazságtalan emberek, akik beleesnek ebbe a csapdába, ellenségesen viselkednek miatta a hívőkkel. Azonban amikor a Mindenható Allah az Utolsó Ítélet tévedhetetlen mérlegén tökéletes igazságossággal felméri a cselekedeteinken, akkor aszerint fog ítélni, hogy a jó vagy a rossz volt többségben bennük. És mivel a rossztettek számosak, és oly könnyű elkövetni őket, gyakran többet is elfed egyetlen jótettel.
Vagyis az evilági ügyeket is ennek az isteni Igazságosságnak a mintájára kellene rendeznünk. Ha egy emberben több a jó, mint a rossz, akkor megérdemli szeretetünket és tiszteletünket. Sőt, egyetlen erény miatt számos kedvezőtlen vonását meg kellene bocsátanunk. Azonban az ember természetében ott van a zsarnokságra való hajlam, körülötte pedig a Sátán csapdái, ezért száz jó tulajdonságot is figyelmen kívül hagy egyetlen nem tetsző vonás miatt, ellenséges érzelmeket táplál hívő testvére ellen, és ezzel bűnt követ el. Ahogy nem látjuk meg a hegyet, ha egy szúnyog szárnya eltakarja a szemünket, úgy a gyűlölet fátyla miatt az ember nem lát meg akkora jótetteket és erényeket, mint egy egész hegy, mindössze egyetlen hiba vagy rossz tulajdonság miatt, amely oly apró, mint egy szúnyog szárnya, és ellenségeskedés támad szívében hívő testvére iránt, és ezzel a társadalom romlásának eszközévé válik."
(Bediüzzaman Said Nursi)

2008. augusztus 22., péntek

A böjtről

Abu Huraira (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Allah, a Magasztos és Fenséges, azt mondta: Ádám fia mindent saját magáért tesz, kivéve a böjtöt, mert azt csakis Értem teszi, és azt csakis Én fogom jutalmazni. A böjt pajzs. Ha valaki böjtöl, az ne beszéljen csúnyán, és ne kiabáljon, és ha valaki sértegeti vagy bele próbál kötni, azzal forduljon el: böjtölök. Aki böjtöl, annak lehelete jobb illatú lesz az Ítélet Napján Allah előtt, mint az ámbra. Aki böjtöl, azt kétszeres öröm éri: először is örül, amikor végre a böjtöt megtöri, utána pedig örül, amikor Urával találkozik.”

2008. augusztus 21., csütörtök

A legjobb testvér

"Az a legjobb testvérem, aki ráébreszt a hibáimra."

(Hz. Dzsafar Szadiq)

2008. augusztus 20., szerda

Ramadán

Abu Huraira (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Amikor megkezdődik a Ramadán, megnyílnak a Paradicsom kapui, és bezárulnak a Pokol kapui, és a sátánok leláncoltatnak.”

2008. augusztus 18., hétfő

Ramadán, Korán, böjt

Azoknak, akik imájukat és böjtjüket óvatlan és kegyetlen módon rágalmazással, pletykával és mások sértegetésével törik meg, így szól Mohammed Próféta (s.a.w.) figyelmeztetése: „Vannak, akik böjtölnek, de nem származik számukra más a böjtből, csak éhség. Vannak, akik imádkoznak éjjel, de nem származik számukra más belőle, csak álmosság.”
Egy másik hadíszban pedig Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondja: „Aki nem mond le a hazugságról és rossztettekről, hát Allahnak nincs szüksége rá, hogy lemondjon az ételről és italról”.
Ezek a hadíszok egyértelműen mutatják, hogy Ramadánban különösen fontos ügyelnünk a megfelelő viselkedésre. Szívünket és elménket is fel kell készítenünk a böjtre. Ezt pedig nem tehetjük gondatlansággal és nemtörődömséggel. Különleges gonddal és áhítattal kell végeznünk az imáinkat, éber szívvel és nyitott elmével kell olvasnunk a Koránt, vagyonunkat meg kell tisztítanunk azzal, hogy zakátot vagy adományt adunk belőle. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a Kegyes Korán kinyilatkoztatása Ramadán havában kezdődött. Ezért különös gondot kell fordítanunk arra, hogy a Korán parancsait életünkben megvalósítsuk.
Az igazi Korán-olvasást a szív végzi. Külső szemeink csak a szív ablakaiként szolgálnak. A Ramadán és a Korán között szoros kapcsolat van. A Ramadán az ideje annak, hogy a Korán hangjára odafigyeljünk – arra a hangra, amely figyelmeztet minket igazi végzetünkre, amelyhez halálunk után érkezünk el. Mohammed Próféta (s.a.w.) azt mondta: „A böjt és a Korán közbenjárók lesznek az Utolsó Napon” , és: „A böjt a türelem fele” .

(Osman Nuri Topbas: A szeretet titka, részlet)

2008. augusztus 17., vasárnap

Hadísz



Ibn Omár (r.a.) arról számolt be, hogy Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Csak két embert lehet irigyelni. Az egyik, akinek Allah megadta a Korán ismeretét, és éjjel-nappal azt olvassa, a másik, akinek Allah gazdagságot adott, és éjjel-nappal abból adakozik”.