Hz. Kab ibn Malik (r.a.)

Kab ibn Malik (r.a.) híres anszár költő volt, aki még Aqabánál hűséget esküdött Mohammed Prófétának (s.a.w.). A muszlimok legtöbb csatájában részt vett, de a tabuki hadjáratot elfogadható indok nélkül mulasztotta el, pedig mint ő maga mondta, jó volt az anyagi helyzete is éppen, még ha korábban soha nem volt egyszerre még csak két hátastevéje sem.

A tabuki csata nagyon nehéz volt. Nyár közepén zajlott, ráadásul a római birodalom ellen. Bár Mohammed Próféta (s.a.w.) többnyire titokban tartotta a hadjáratok célját, ez alkalommal elmondta, és minden hívőt felszólított, hogy vegyen részt benne. Kab megtette a szükséges előkészületeket, de az utolsó pillanatban valami rá egyáltalán nem jellemző nemtörődömség uralkodott el rajta, és nem tartott a sereggel.
Amikor Mohammed Próféta (s.a.w.) visszatért a hadjáratból, megkérdezte az otthon maradottakat, hogy miért nem tartottak velük. A képmutatók hazudoztak, és kifogásokat találtak ki, de Kab, aki nem tudott hazudni, megmondta az igazat.
Mohammed Próféta (s.a.w.) azt mondta neki, hogy térjen haza. Ettől kezdve Kabot és két másik hívőt, akik szintén indok nélkül maradtak otthon, a többiek kiközösítették. Mohammed Próféta (s.a.w.) parancsára senki nem látogatta meg őket, és nem is beszéltek velük. Ők pedig 50 napon keresztül a Mindenható Allah bocsánatáért könyörögtek. Az ötvenedik napon a Mindenható Allah kinyilatkoztatta:

„És megbocsátott annak a háromnak, akik hátramaradtak, amíg a föld, bármilyen tágas is különben, összezsugorodott körülöttük, és megértették, hogy Allah elől nincs máshol menedék, csak Allahnál. Aztán Ő feléjük fordult, és elfogadta a bűnbánatukat. Bizony, Allah a bűnbánat elfogadója, az Irgalmas.” (Korán, 9:118)

Ez után a kinyilatkoztatás után Kab ibn Malik azt mondta Mohammed Prófétának (s.a.w.): „Esküszöm, hogy ezután az igazat fogom mondani, amíg csak élek”. És a szavának is állt. Amikor ezt a történetet elmesélte, már öreg és vak volt, egy kisfiú vezette kézen fogva a mecsetbe, és még hozzátette a történethez: "És Allahra esküszöm, úgy is tettem, ahogy azt Allah Küldöttének (s.a.w.) megfogadtam."

A Mindenható Allah legyen vele elégedett, és adjon nekünk is az övéhez hasonló állhatatoságot. Ámin.